Ugrás a tartalomra
Főoldal » Hírek » Hamis munkáltatói igazolással akartak áruhitelt felvenni egy debreceni áruházban - a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség sajtóközleménye

A Deb­re­ce­ni Járá­si Ügyész­ség kisebb kárt okozó csa­lás vét­sé­ge és más bűn­cse­lek­mé­nyek miatt emelt vádat azzal a hat vád­lot­tal szem­ben, akik egy deb­re­ce­ni elekt­ro­ni­kai áru­ház­ban hamis doku­men­tum alap­ján akar­tak érté­kes mobil­te­le­fo­no­kat vásárolni.

A vád­lot­tak 2020. janu­ár 8. és már­ci­us 6. napja között, külön­bö­ző idő­pon­tok­ban meg­je­len­tek egy deb­re­ce­ni elekt­ro­ni­kai áru­ház­ban azért, hogy ott közel 400.000 forint érté­kű mobil­te­le­fon készü­lé­ket vásároljanak.

Az elkö­ve­tők úgy akar­ták meg­sze­rez­ni a tele­fo­no­kat, hogy az üzlet­ben lévő egyik pénz­in­té­zet által üze­mel­te­tett hitel­ké­rel­me­ző pon­ton hamis mun­kál­ta­tói iga­zo­lást csa­tol­tak be. A valót­lan doku­men­tum­mal azt a lát­sza­tot akar­ták kel­te­ni, hogy hitel­ké­pe­sek, és a kivá­lasz­tott mobil­te­le­fo­no­kat önerő nél­kül, áru­hi­tel­ből akar­ták meg­vá­sá­rol­ni. A vád­lot­tak­nak azon­ban sem a vétel­ár, sem a tör­lesz­tő­rész­le­tek meg­fi­ze­té­se nem állt szán­dé­ká­ban, és erre anya­gi lehe­tő­sé­gük sem volt.

A női hitel­ké­rel­mét a hamis mun­kál­ta­tói iga­zo­lá­sa alap­ján elfo­gad­ták, így ő áru­hi­tel­ből meg­vá­sá­rol­ta a több mint 400.000 forint érté­kű készü­lé­ket. Mivel tör­lesz­tő­rész­le­tet egy­ál­ta­lán nem fize­tett, a pénz­in­té­zet­nek oko­zott kár nem térült meg, ezért a bank a Deb­re­ce­ni Rend­őr­ka­pi­tány­ság által lefoly­ta­tott nyo­mo­zás során kérte kárá­nak megtérítését.

Az ügy öt férfi vád­lott­já­nak hitel­ké­rel­mét eluta­sí­tot­ták, így ők nem tud­ták meg­sze­rez­ni a mobiltelefonokat.

A Deb­re­ce­ni Járá­si Ügyész­ség a tet­tü­ket beis­me­rő vád­lot­tak­kal szem­ben kisebb kárt okozó csa­lás vét­sé­ge, illet­ve annak kísér­le­te, vala­mint hamis magán­ok­irat fel­hasz­ná­lá­sá­nak vét­sé­ge miatt emelt vádat a Deb­re­ce­ni Járásbíróságon.

A bün­te­tő­vég­zés meg­ho­za­ta­lá­ra irá­nyu­ló vád­irat­ban a járá­si ügyész­ség indít­vá­nyoz­ta, hogy a járás­bí­ró­ság az ügy­ira­tok tar­tal­ma alap­ján a vád­lot­tak­kal szem­ben pénz­bün­te­tést szab­jon ki, vala­mint a sér­tett pénz­in­té­zet által elő­ter­jesz­tett pol­gá­ri jogi igényt érdem­ben bírál­ja el.