Harminchat fehérgalléros bűnöző ellen emelt vádat a Heves Megyei Főügyészség

Újabb vád­eme­lés­re tör­tént abban az orszá­gos fik­tív munkaerő-kölcsönzés miatt indult bűn­ügy­ben, mely­ben a Heves Megyei Főügyész­ség koráb­ban már két ter­je­del­mes vád­ira­tot nyúj­tott be a tör­vény­szék­re. Ezek alap­ján az eljá­rás tár­gya­lá­si szak­ban jelen­leg is folya­mat­ban van.

A főügyész­ség az ügy­ben most benyúj­tott újabb vád­ira­ta is rész­le­te­sen tár­gyal­ja a kiter­jedt bűn­szer­ve­zet fel­épí­té­sét és műkö­dé­sét. A szer­ve­zet feje, az első­ren­dű vád­lott már 2009 előtt fan­tom­cé­gek jog­sér­tő átru­há­zá­sá­val fog­lal­ko­zott, míg meg nem ismer­ke­dett a másod­ren­dű rendű vád­lot­tal, aki ráve­zet­te őt arra, hogy nagyobb haszon­ra lehet szert tenni hamis munkaerő-kölcsönzés révén.

Tehát, ha a cégek­be első­sor­ban vagyon­vé­de­lem­mel és taka­rí­tás­sal fog­lal­ko­zó vál­lal­ko­zá­sok dol­go­zó­it fik­tí­ven, tud­tuk nél­kül beje­len­tik, majd onnan lát­szó­lag vissza­köl­csön­zik őket a tény­le­ges mun­kál­ta­tó­ik­nak. Ezál­tal a való­di fog­lal­koz­ta­tók elke­rü­lik a mun­ka­bért ter­he­lő tör­vé­nyes adó - és járu­lék­fi­ze­té­si köte­le­zett­sé­gük tel­je­sí­té­sét, továb­bá valót­lan tar­tal­mú szám­lák fel­hasz­ná­lá­sá­val jogo­su­lat­la­nul csök­kent­he­tik az álta­lá­nos for­gal­mi adójukat.

A rend­szer az évek során igazi cég­há­ló­vá nőtte ki magát, mely bűn­szer­ve­zet­ként műkö­dött. A háló­za­ton belül az adó­csa­lás­hoz álta­lá­ban olyan, gyak­ran cse­rél­ge­tett cége­ket hasz­nál­tak fel, melyek­nek nem, vagy csak alig volt beje­len­tett alkal­ma­zott­juk, így nem kel­lett beval­la­ni­uk és meg­fi­zet­ni­ük a fog­lal­koz­ta­tás­sal kap­cso­la­tos köz­ter­he­ket. Az ÁFA fize­té­si köte­le­zett­sé­gü­ket pedig külön­bö­ző mód­sze­rek­kel mini­ma­li­zál­ták, majd a lát­szat ked­vé­ért több­nyi­re teljesítették.

A meg­bí­zó cégek és a bűn­szer­ve­zet közöt­ti ügy­in­té­zés úgy műkö­dött, hogy a fik­tív alvállalkozási-, megbízási- vagy munkaerő-kölcsönzési szer­ző­dé­sek meg­kö­té­se után a meg­bí­zó cég átküld­te a bűn­szer­ve­zet ügy­in­té­ző­i­nek és bér­szám­fej­tő­i­nek a fik­tív cégek­be beje­len­tet­ni kívánt mun­ka­vál­la­lók ada­ta­it, azután az érin­tet­te­ket ezek a sze­mé­lyek hamis okira­tok­kal admi­niszt­rál­ták. A meg­bí­zó cégek a szín­lelt szer­ző­dé­sek­ben meg­je­lölt díja­kat átutal­ták a bűn­szer­ve­zet­hez tar­to­zó gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­gok bank­szám­lá­i­ra, majd a bér­szám­fej­tők ezek­ből az össze­gek­ből levon­ták a mun­ka­bé­re­ket, melye­ket eljut­tat­tak a dol­go­zók­hoz, a mara­dé­kot pedig fel­osz­tot­ták a bűn­szer­ve­ze­ten belül. Az első­ren­dű vád­lott ily módon 2009 és 2013 között 740.263.000 Ft jog­ta­lan jöve­de­lem­hez jutott.

A 240 kötet­nyi ter­je­del­mű, több tíz­ezer olda­las nyo­mo­za­ti anyag fel­dol­go­zá­sát köve­tő vád­eme­lés­sel érin­tett 36 vád­lott közül 26-an tar­toz­tak a bűn­szer­ve­zet­hez, míg 10 vád­lott a meg­bí­zást adó külön­bö­ző gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­gok veze­tő­je volt.

A Heves Megyei Főügyész­ség minő­sí­tett költségvetési-, vagy adó­csa­lás bűn­tet­té­vel, illet­ve vét­sé­gé­vel, vala­mint hamis magán­ok­irat fel­hasz­ná­lá­sá­nak vét­sé­gé­vel vádol­ja az elkö­ve­tő­ket, akik közül a bűn­szer­ve­zet tag­jai ese­té­ben vég­re­haj­tan­dó sza­bad­ság­vesz­tés kisza­bá­sá­ra tett indít­ványt a vádiratában.