A 34 éves férfi egy másik ügyben elrendelt házi őrizetre kijelölt lakásból telefonált az időskorú sértetteknek, amely során a bajba jutott unokájuknak, gyermeküknek adta ki magát.
A ügy elsőrendű vádlottja, egy 34 éves férfival szemben vagyon elleni bűncselekmények elkövetése miatt egy másik büntetőeljárás is folyamatban van, mely ügyben a bíróság 2016 márciusában – nyomkövető technikai eszköz alkalmazása mellett – a férfi házi őrizetét rendelte el.
A férfi – mivel jövedelemmel nem rendelkezett – a vád szerint elhatározta, hogy bűncselekmények elkövetése révén fog pénzhez jutni, ezért a telefonkönyvből olyan neveket, illetve telefonszámokat választott ki, amelyekről úgy gondolta, hogy időskorú személyekhez tartoznak. A vádlott felhívta az így kiválasztott sértetteket, majd magát az unokájuknak, vagy gyermeküknek adta ki arra hivatkozva, hogy bajba került és azonnal pénzre van szüksége.
Tekintettel arra, hogy a férfi a házi őrizet helyeként kijelölt lakást nem hagyhatta el, ezért amikor már konkrét pénzátadásról volt szó, az élettársát, illetve egy közös nőismerősüket - másod- és harmadrendű vádlottakat - vette rá arra, hogy a kicsalt összegért menjenek el a sértettek címére.
A vádlott a fenti módszerrel a Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség vádirata szerint 11 sértettől próbált jogtalanul pénzt szerezni, tényleges pénzátadásra azonban végül két esetben került sor, mintegy 600 ezer forint összegben.
A többi esetben a bűncselekmények kísérleti szakban maradtak, ami annak volt köszönhető, hogy a sértettek a telefonhívásokkal kapcsolatban gyanakvóak voltak, rájöttek a csalásra, ezért értesítették valódi hozzátartozóikat, illetve a rendőrséget.
Az ügy elsőrendű vádlottja többszörös visszaeső elkövetőnek minősül, vele szemben a vád tárgyát képező csalások, illetve csalási kísérletek miatt kiszabható szabadságvesztés felső határa 10 év fölé emelkedhet.