Hetvenötezer forintba került az ittas utas dühkitörése

A Sal­gó­tar­já­ni Járá­si Ügyész­ség által elren­delt köz­ve­tí­tői eljá­rás elér­te cél­ját, a ron­gá­lás vét­sé­gét elkö­ve­tő férfi ugyan­is meg­ál­la­po­dott a sér­tet­tel, így elke­rül­te a bíró­sá­gi fele­lős­ség­re vonást.

A bün­te­tő­el­já­rá­si tör­vény alap­ján a bűn­ügyek­ben eljá­ró ható­sá­gok­nak külö­nös hang­súlyt kell fek­tet­ni­ük a sér­tet­tek joga­i­nak érvé­nye­sí­té­sé­re. Erre figye­lem­mel a Sal­gó­tar­já­ni Járá­si Ügyész­ség a közel­múlt­ban egy ron­gá­lás vét­sé­ge miatt indult ügy­ben ren­delt el köz­ve­tí­tői eljárást.

Az eljá­rás ada­tai sze­rint a hat­van­négy éves, ittas gya­nú­sí­tott 2019. októ­ber 26-án dél­után, egy Nóg­rád megyei tele­pü­lé­sen talál­ha­tó busz­meg­ál­ló­ban leszállt a busz­ról, és min­den ok nél­kül az álló busz hátsó, üve­ge­zett ajta­já­ra ököl­lel olyan erő­vel ütött rá, hogy az üveg kitört.

A gya­nú­sí­tott kihí­vó­an közös­ség­el­le­nes és erő­sza­kos maga­tar­tá­sa – mellyel a köz­le­ke­dé­si tár­sa­ság­nak 75.000 forint kárt oko­zott – alkal­mas volt arra, hogy mások­ban meg­bot­rán­ko­zást és ria­dal­mat keltsen.

Az elkö­ve­tő cse­lek­mé­nye garáz­da­ság vét­sé­gé­nek és ron­gá­lás vét­sé­gé­nek a meg­ál­la­pí­tá­sá­ra volt alkalmas.

A nyo­mo­zás során a gya­nú­sí­tott a cse­lek­mény elkö­ve­té­sét beis­mer­te, és kérte az ügy­ben köz­ve­tí­tői eljá­rás lefoly­ta­tá­sát, ami­hez a sér­tett is hoz­zá­já­rult, így a konf­lik­tus­ke­ze­lő eljá­rást a Sal­gó­tar­já­ni Járá­si Ügyész­ség elrendelte.

A füg­get­len köz­ve­tí­tő – a Nóg­rád Megyei Kor­mány­hi­va­tal párt­fo­gó fel­ügye­lő­je – a köz­ve­tí­tést ered­mé­nye­sen fejez­te be, lét­re­jött, majd tel­je­sült is a felek írás­be­li meg­ál­la­po­dá­sa, mely sze­rint a gya­nú­sí­tott meg­bán­ta tet­tét és saj­ná­la­tát fejez­te ki, továb­bá anya­gi jóvá­té­telt fize­tett a sér­tett­nek, aki elfo­gad­ta a bocsá­nat­ké­rést és kije­len­tet­te, hogy az ügy bün­te­tő­jo­gi részét lezárt­nak tekinti.

A meg­ál­la­po­dást a medi­á­tor meg­küld­te az ügyész­ség­nek, amely a bűn­cse­lek­ménnyel oko­zott sérel­met jóvá tevő gya­nú­sí­tot­tal szem­ben az eljá­rást meg­szün­tet­te. Így a sér­tett kép­vi­se­lő­jé­nek nem kel­lett részt ven­nie a bíró­sá­gi tár­gya­lá­son, továb­bá a köz­le­ke­dé­si cég erköl­csi és anya­gi jóvá­té­tel­ben része­sült, a gya­nú­sí­tott pedig elke­rül­te a bíró­sá­gi fele­lős­ség­re vonást. A köz­ve­tí­tés ezen túl­me­nő­en a bíró­ság teher­men­te­sí­té­sét is szol­gál­ta, mert nem kel­lett lefoly­tat­nia a büntetőeljárást.