TÁJÉKOZTATÓ A
BE. 817/I. §-BAN
MEGHATÁROZOTT ELJÁRÁSRÓL

Az Integ­ri­tás Ható­ság auto­nóm állam­igaz­ga­tá­si szerv. Fel­ada­ta fel­lép­ni min­den olyan eset­ben, ahol állás­pont­ja sze­rint az euró­pai uniós for­rá­sok fel­hasz­ná­lá­sa vagy annak ellen­őr­zé­se köré­ben feladat- és hatás­kör­rel ren­del­ke­ző szer­ve­zet, ide­ért­ve a szer­ző­dés­kö­tőt is, nem tette meg a szük­sé­ges lépé­se­ket olyan csa­lás, össze­fér­he­tet­len­ség, kor­rup­ció és egyéb jog­sér­tés vagy sza­bály­ta­lan­ság meg­elő­zé­sé­re, fel­de­rí­té­sé­re és kija­ví­tá­sá­ra, amely – töb­bek között – érin­ti az Euró­pai Unió pénz­ügyi érde­ke­i­nek védelmét.

Az Integ­ri­tás Ható­ság felül­bí­rá­la­ti indít­vá­nya alap­ján – ha a hatá­ro­za­tot hozó nyo­mo­zó ható­ság, ügyész­ség annak nem ad helyt - a bíró­ság dönt­het úgy, a nyo­mo­zást, vagy annak foly­ta­tá­sát elrendeli.

Ha így foly­ta­tott eljá­rást később a nyo­mo­zó ható­ság, ügyész­ség meg­szün­te­ti, az Integ­ri­tás Ható­ság ismé­telt felül­bí­rá­la­ti indít­vánnyal élhet.

Az ismé­telt felül­bí­rá­la­ti indít­vány alap­ján a bíró­ság meg­vizs­gál­ja a kifo­gá­solt meg­szün­te­tő hatá­ro­za­tot, és vagy eluta­sít­ja a felül­bí­rá­la­ti indít­ványt, vagy azt álla­pít­ja meg, hogy vád­in­dít­vány benyúj­tá­sá­nak van helye.

Vád­in­dít­ványt az ismé­telt felül­bí­rá­la­ti indít­vány elő­ter­jesz­tő­je nyújt­hat csak be.

Az Integ­ri­tás Ható­ság azon­ban nem nyújt­hat be vád­in­dít­ványt. Ennek oka az, hogy az Integ­ri­tás Ható­ság az ügyész­ség­hez hason­ló­an álla­mi szerv, és az állam bün­te­tő­igé­nyét az Alap­tör­vény alap­ján kizá­ró­lag az ügyész­ség képviselheti.

Így azok­ban az ügyek­ben, ame­lyek­ben kizá­ró­lag az Integ­ri­tás Ható­ság nyúj­tott be előbb felül­bí­rá­la­ti indít­ványt, majd ismé­telt felül­bí­rá­la­ti indít­ványt, bár­mely ter­mé­sze­tes, vagy nem ter­mé­sze­tes sze­mély az Integ­ri­tás Ható­ság „helyé­be lép­het” és benyújt­hat­ja az ügy­ben a vádindítványt.

Annak érde­ké­ben, hogy az ügy­ről min­den­ki tudo­mást sze­rez­hes­sen és élhes­sen azzal a lehe­tő­ség­gel, hogy vád­in­dít­ványt nyújt be

2./Aki vád­in­dít­vány sze­ret­ne benyúj­ta­ni az ügy­ben, annak kérni kell a kije­lö­lé­sét arra, hogy a vád­in­dít­vány kép­vi­se­le­té­re jogo­sult sze­mély legyen. Az eljá­rás­ban a jogi kép­vi­se­let köte­le­ző, az indít­ványt kizá­ró­lag jogi kép­vi­se­lő útján, az elekt­ro­ni­kus kap­cso­lat­tar­tás sza­bá­lyai sze­rint (nem e-mailben!) lehet benyújtani.

Az indít­ványt az ano­ni­mi­zált ügy­irat­jegy­zék, hatá­ro­zat és bíró­sá­gi dön­té­sek ügyész­sé­gi hon­la­pon tör­té­nő köz­zé­té­te­lé­nek kezdő idő­pont­já­tól szá­mí­tott 1 hóna­pon belül kell benyújtani.

A kije­lö­lés irán­ti indít­ványt az ismé­telt felül­bí­rá­la­ti indít­vánnyal táma­dott, nyo­mo­zást meg­szün­te­tő nyo­mo­zó ható­ság­hoz vagy ügyész­ség­hez kell benyúj­ta­ni. Tehát nem auto­ma­ti­ku­san az ügyész­ség­re, annak elle­né­re, hogy a hatá­ro­zat az ügyész­sé­gi hon­la­pon jele­nik meg. Min­dig ellen­őriz­ni kell, hogy az érde­mi hatá­ro­za­tot (a nyo­mo­zás meg­szün­te­té­sét) melyik ható­ság hozta és oda kell az indít­ványt benyújtani.

Az indít­ványt a nyo­mo­zó ható­ság az ügyész­sé­gen keresz­tül, illet­ve az ügyész­ség a bíró­ság­hoz továb­bít­ja az 1 hónap köz­zé­té­tel letel­te után, amely a meg­ér­ke­zés­től szá­mí­tott 8 napon belül hatá­roz a kijelölésről. 

3./ A vád­in­dít­vány kép­vi­se­le­té­re kije­lölt sze­mély a zár­tan kezelt ügy­ira­tok kivé­te­lé­vel az ügy­ira­to­kat meg­is­mer­he­ti. Az ügy­ira­tok meg­is­me­ré­sé­re jogo­sult sze­mély és a jogi kép­vi­se­lő­je az ügy­ira­to­kat kizá­ró­lag ezen eljá­rás cél­já­ból hasz­nál­hat­ja fel. A meg­is­mert ügy­ira­tot tilos nyil­vá­nos­ság­ra hozni.

4./ A vád­in­dít­ványt a kije­lö­lés­ről hozott bíró­sá­gi dön­tés kéz­be­sí­té­sé­től szá­mí­tott 2 hóna­pon belül kell benyúj­ta­ni. A vád­in­dít­ványt az ismé­telt felül­bí­rá­la­ti indít­vánnyal táma­dott, nyo­mo­zást meg­szün­te­tő hatá­ro­za­tot hozó nyo­mo­zó ható­ság­hoz, ügyész­ség­hez kell benyúj­ta­ni, amely 8 napon belül továb­bít­ja azt az álta­lá­nos sza­bá­lyok sze­rint ille­té­kes­ség­gel és ható­ság­gal ren­del­ke­ző bírósághoz.

Az eljá­rás­ban a jogi kép­vi­se­let köte­le­ző, a vád­in­dít­vány kizá­ró­lag jogi kép­vi­se­lő útján, az elekt­ro­ni­kus kap­cso­lat­tar­tás sza­bá­lyai sze­rint (nem e-mailben!) nyújt­ha­tó be. 

5./ A vád­in­dít­vány­ban sze­re­pel­nie kell: 

1.  a vád­lott azo­no­sí­tás­ra alkal­mas megjelölésének,
2.  a vád tár­gyá­vá tett cse­lek­mény pon­tos leírásának,
3.  a vád tár­gyá­vá tett cse­lek­mény sze­rin­ti minő­sí­té­sé­nek,
4.  a vád tár­gyá­vá tett cse­lek­mé­nyek­kel, illet­ve rész­cse­lek­mé­nyek­kel össze­füg­gő, ren­del­ke­zés­re álló bizo­nyí­tá­si esz­kö­zök meg­je­lö­lé­sé­nek,
5.  az egyes cse­lek­mé­nyek, illet­ve rész­cse­lek­mé­nyek bizo­nyí­tá­sá­val össze­füg­gő bizo­nyí­tá­si indítványoknak.

A vád­in­dít­vány­hoz csa­tol­ni lehet az ügy­ben bizo­nyí­tan­dó tény bizo­nyí­tá­sá­ra alkal­mas azon ada­to­kat, ira­to­kat, nyi­lat­ko­za­to­kat, ame­lyek a vád­in­dít­vány kép­vi­se­le­té­re jogo­sult sze­mély részé­re ren­del­ke­zés­re állnak.

Ha a bíró­ság által kije­lölt sze­mély határ­időn belül nem nyújt­ja be a vád­in­dít­ványt, akkor ezek­ben az ügyek­ben (Be. 817/I.§) bár­mely másik ter­mé­sze­tes vagy nem ter­mé­sze­tes sze­mély kér­he­ti a bíró­ság­nál a kije­lö­lé­sét. A vád­in­dít­ványt ebben az eset­ben az új kije­lö­lés­ről hozott bíró­sá­gi dön­tés kéz­be­sí­té­sé­től szá­mí­tott 15 napon belül kell benyújtani.

6./ Ha a vád­in­dít­vány kép­vi­se­le­té­re jogo­sult sze­mély az eljá­rás során meg­hal vagy tar­tós, súlyos beteg­sé­ge miatt nem tud az eljá­rás­ban részt venni, akkor ezek­ben az ügyek­ben (Be. 817/I.§) bár­mely másik ter­mé­sze­tes vagy nem ter­mé­sze­tes sze­mély kér­he­ti a bíró­ság­nál a kijelölését. 

7./ A vád­in­dít­vány benyúj­tá­sa után a bíró­ság azt elő­ze­te­sen meg­vizs­gál­ja eljá­rá­si és for­mai szempontokból. 

Ha az elő­ze­tes vizs­gá­lat alap­ján a vád­in­dít­vány alkal­mas az érde­mi vizs­gá­lat­ra, a bíró­ság az ügyet tar­tal­má­ban is meg­né­zi, tehát meg­vizs­gál­ja, hogy állás­pont­ja sze­rint a vád­in­dít­vány­ban vád­lott­ként meg­je­lölt sze­méllyel szem­ben a meg­ala­po­zott gyanú fennáll-e. A bíró­ság a vizs­gá­lat ered­mé­nye alap­ján a vád­in­dít­ványt eluta­sít­hat­ja, rész­ben eluta­sít­hat­ja, vagy befo­gad­hat­ja.

Ha a bíró­ság befo­gad­ta a vád­in­dít­ványt, a vád­in­dít­vány kép­vi­se­le­té­re jogo­sult sze­mély a bíró­sá­gi eljá­rás­ban az ügyész­ség joga­it gya­ko­rol­ja, és az ügyész­ség fel­ada­ta­it látja el.