Interjú dr. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyésszel a 24.hu-n

Foly­tat­ni sze­ret­né a meg­kez­dett mun­kát, vissza­uta­sít­ja a poli­ti­kai befo­lyá­solt­ság vád­ját, ugyan­ak­kor támo­gat­ja Magyar­or­szág csat­la­ko­zá­sát az Euró­pai Ügyész­ség­hez – derül ki dr. Nagy Gábor Bálint leg­főbb ügyész a 24.hu-nak adott nyi­lat­ko­za­tá­ból. A beszél­ge­tés­ben szóba került az MNB-, a Szőlő utcai és a Völner–Schadl-ügy, a vagyon­ki­men­té­sek, Balásy Gyula, vala­mint az új kor­mány­zat által ígért elszá­mol­ta­tás is. A leg­főbb ügyész azt hang­sú­lyoz­ta, hogy az ügyész­ség csak bizo­nyí­té­kok és jog­sza­bá­lyok alap­ján jár­hat el.

A leg­főbb ügyész a 24.hu-nak adott inter­jú­já­ban vissza­uta­sí­tot­ta, hogy az ügyész­ség vagy saját tevé­keny­sé­ge poli­ti­kai befo­lyás alatt állna. Hang­sú­lyoz­ta, hogy több évti­ze­des igaz­ság­szol­gál­ta­tá­si pálya­fu­tás után vál­lal­ta el a leg­főbb ügyé­szi tiszt­sé­get, és a meg­kez­dett szak­mai mun­kát foly­tat­ni sze­ret­né. A koráb­bi idő­szak ügyész­sé­gi műkö­dé­sé­ért csak kor­lá­to­zott fele­lős­sé­get vál­lal: mint mond­ta, leg­főbb ügyész­ként a 2025 júni­u­sát köve­tő idő­sza­kért felel, az azt meg­elő­ző ügye­kért csak akkor, ha azok­ban koráb­ban sze­mé­lye­sen, elő­adó ügyész­ként járt el. 

Az inter­jú egyik leg­fon­to­sabb vissza­té­rő állí­tá­sa, hogy az ügyész­ség kizá­ró­lag bün­te­tő­jo­gi kate­gó­ri­ák­ban gon­dol­kod­hat. A leg­főbb ügyész – aki jó ötlet­nek nevez­te a ter­ve­zett Vagyon­vissza­szer­zé­si Hiva­talt – több­ször különb­sé­get tett sza­bály­ta­lan­ság, erköl­csi vagy poli­ti­kai fele­lős­ség, illet­ve bűn­cse­lek­mény között. Pél­da­ként úgy fogal­ma­zott: nem min­den sza­bály­ta­lan­ság minő­sül bűn­cse­lek­mény­nek, az ügyész­ség pedig csak ott jár­hat el, ahol konk­rét bün­te­tő­jo­gi tény­ál­lás és bizo­nyí­ték áll ren­del­ke­zés­re. Sze­rin­te a kor­rup­ci­ós ügyek külö­nö­sen nehe­zek, mert az érin­tet­tek között gyak­ran erős érdek­kö­zös­ség van, ame­lyet nehéz fel­tör­ni. Ugyan­ak­kor azt is hang­sú­lyoz­ta: ha vala­ki­ről bizo­nyít­ha­tó, hogy bűn­cse­lek­ményt köve­tett el, akkor a neve, pozí­ci­ó­ja vagy poli­ti­kai kötő­dé­se nem jelent­het védelmet.

A beszél­ge­tés­ben több nagy hord­ere­jű ügy is elő­ke­rült. A Völner–Schadl-ügy kap­csán a leg­főbb ügyész azt mond­ta, a kol­lé­gái sze­rint két­sé­get kizá­ró bizo­nyí­té­kok áll­nak ren­del­ke­zés­re, ugyan­ak­kor a koráb­bi nyo­mo­zás­tak­ti­kai dön­té­se­ket nem kíván­ta utó­lag érté­kel­ni. A Balásy Gyu­lá­hoz és a Diák­hi­tel Köz­pont­hoz kap­cso­ló­dó szer­ző­dé­sek ügyé­ben meg­erő­sí­tet­te, hogy bün­te­tő­el­já­rás van folya­mat­ban, de az jelen­leg fel­de­rí­té­si sza­kasz­ban tart, gya­nú­sí­tott nél­kül. A vagyon­ki­men­té­sek­kel kap­cso­lat­ban arról beszélt, hogy a NAV pénz­mo­sás elle­ni egy­sé­gé­hez érkez­tek jel­zé­sek, tör­tén­tek egyez­te­té­sek, a ható­ság vizs­gá­la­to­kat folytat.

Az MNB-üggyel kap­cso­lat­ban a leg­főbb ügyész kiemel­te, rend­kí­vü­li lépés volt, hogy az ügyész­ség saját hatás­kör­be vonta a nyo­mo­zást, mivel nem kap­tak meg­nyug­ta­tó, jogi­lag értel­mez­he­tő tény­ál­lást a nyo­mo­zó ható­ság­tól. Az ügy átvé­te­le után azon­ban már konk­rét eljá­rá­si cse­lek­mé­nyek elő­ké­szí­té­sé­ről beszélt.

Jelez­te: a fel­de­rí­té­si sza­kasz­ban az ügyész­ség moz­gás­te­re kor­lá­to­zott, mert a tör­vé­nyes­sé­gi fel­ügye­le­tet ellá­tó ügyész nem uta­sít­hat­ja a nyo­mo­zó ható­sá­got arra, hol kutas­son, kit hall­gas­son ki vagy milyen vagyont vegyen zár alá. Ezt a sza­bá­lyo­zást sze­mély sze­rint prob­lé­más­nak tart­ja, és olyan pont­ként emlí­tet­te, ame­lyen sze­rin­te érde­mes lenne jog­al­ko­tá­si szin­ten változtatni. 

A Szőlő utcai ügy­ben a leg­főbb ügyész sze­rint a tavaly ősszel két gya­nú­sí­tot­tal hatás­kör­be vont eljá­rás mára sok­kal szé­le­sebb ügy­cso­port­tá vált. Jelen­leg 11 gya­nú­sí­tott van, a bűn­cse­lek­mé­nyi kör pedig kis­ko­rú sér­tet­te­ket, nemi erkölcs elle­ni bűn­cse­lek­mé­nye­ket, bán­tal­ma­zá­so­kat és pénz­mo­sást is érint. 

Kér­dés­re vála­szol­va a leg­főbb ügyész kifej­tet­te, támo­gat­ja Magyar­or­szág csat­la­ko­zá­sát az Euró­pai Ügyész­ség­hez. Hang­sú­lyoz­ta, hogy ez nem hir­te­len állás­pont­vál­tás, mivel erről már tavaly decem­ber­ben az Ország­gyű­lés előtt is beszélt. Sze­rin­te koráb­ban is egy­sze­rűbb és tisz­tább meg­ol­dás lett volna az EPPO-csatlakozás, mint külön­bö­ző bonyo­lult hazai jogi konst­ruk­ci­ók kiala­kí­tá­sa. Ugyan­ak­kor leszö­gez­te, hogy erről nem az ügyész­ség, hanem az Ország­gyű­lés dönthet.

Az új kor­mány­zat által ígért elszá­mol­ta­tás­sal kap­cso­lat­ban a leg­főbb ügyész egy­ér­tel­mű választ adott: ha poli­ti­ku­sok vagy gaz­da­sá­gi sze­rep­lők bűn­cse­lek­ményt követ­tek el, és ez bizo­nyít­ha­tó, akkor a vád­lot­tak pad­já­ra kerül­het­nek. Ugyan­ak­kor vörös vonal­ként jelöl­te meg a jog­ál­la­mi kere­tek betar­tá­sát. Sze­rin­te nem lehet vissza­me­nő­le­ges hatállyal bűn­cse­lek­ménnyé nyil­vá­ní­ta­ni koráb­bi maga­tar­tá­so­kat, és poli­ti­kai igény­ből sem lehet bün­te­tő­el­já­rást indí­ta­ni. Mint fogal­ma­zott, az ügyész­sé­gen a „poli­ti­kus” nem külön kate­gó­ria: vala­ki vagy elkö­ve­tett bűn­cse­lek­ményt, vagy nem; azt vagy lehet bizo­nyí­ta­ni, vagy nem.

A dr. Nagy Gábor Bálint leg­főbb ügyésszel készült tel­jes inter­jút a 24.hu olda­lán olvashatják: 

https://24.hu/belfold/2026/05/08/legfobb-ugyesz-nagy-gabor-balint-interju/