Jogellenes az utazási iroda szerződése - a Pest Vármegyei Főügyészség sajtóközleménye

Az uta­zók érde­ké­ben indí­tott köz­ér­de­kű pert a Pest Vár­me­gyei Főügyész­ség egy uta­zá­si iro­dá­val szem­ben az iroda által alkal­ma­zott uta­zá­si szer­ző­dés ren­del­ke­zé­se­i­nek tisz­tes­ség­te­len­sé­ge miatt. A bíró­ság jog­erő­sen meg­ál­la­pí­tot­ta a szer­ző­dé­si fel­té­te­lek érvénytelenségét.

A nyári sze­zon köze­led­té­vel megnő az uta­zá­sok száma, ame­lyet gyak­ran uta­zá­si iro­dán keresz­tül fog­lal­nak le az utaz­ni vágyók. Az uta­zás rész­le­te­it az uta­zá­si szer­ző­dés tar­tal­maz­za, pél­dá­ul a szál­lást, a prog­ra­mo­kat, a fize­ten­dő díja­kat, de az olyan jogi kér­dé­se­ket is, mint az uta­zás­szer­ve­ző fele­lős­sé­ge vagy egy eset­le­ges kár­té­rí­tés fel­té­te­lei. Elő­for­dul azon­ban, hogy az uta­zá­si iroda által előre elké­szí­tett szer­ző­dés a fogyasz­tó hát­rá­nyá­ra szól. Ezért lénye­ges, hogy az uta­zá­si szer­ző­dés fel­té­te­lei meg­fe­lel­je­nek a jogi ren­del­ke­zé­sek­nek. Az ügyé­szi vizs­gá­lat célja, hogy védje a fogyasz­tó­kat, növel­je az átlát­ha­tó­sá­got, vala­mint erő­sít­se az uta­zók és az uta­zás­szer­ve­zők szá­má­ra a jogbiztonságot.

Jelen ügy­ben az ügyész­ség ellen­őr­zé­se ered­mé­nye­ként köz­ér­de­kű pert indí­tott egy Pest vár­me­gyei uta­zá­si iro­dá­val szem­ben, mivel az uta­sok­kal kötött szer­ző­dé­se­i­ben tisz­tes­ség­te­len álta­lá­nos szer­ző­dé­si fel­té­te­le­ket alkalmazott.

Az egyik szer­ző­dé­si ren­del­ke­zés azért volt tisz­tes­ség­te­len, mert lehe­tő­vé tette az uta­zá­si iroda szá­má­ra, hogy a szer­ző­dés­kö­tés után – így akár az uta­zás alatt is - az egy­ol­da­lú­an módo­sít­sa a szerződést.

Tisz­tes­ség­te­len­nek minő­sült az a ren­del­ke­zés is, amely sze­rint, ha utazó eset­le­ges prob­lé­ma ese­tén kifo­gá­sa­it nem közöl­te már a hely­szí­nen, akkor az uta­zá­si iroda men­te­sül a kár­té­rí­té­si köte­le­zett­sé­ge alól.

A szer­ző­dés­ben volt egy olyan ren­del­ke­zés, amely sze­rint az utazó a szer­ző­dés alá­írá­sá­val elfo­ga­dott egy olyan biz­to­sí­tá­si sza­bály­za­tot is, amely nem képez­te a szer­ző­dés részét.

Az ügy­ben végül a Kúria hozott dön­tést, mely ered­mé­nye­ként az ügyé­szi kere­set tel­jes mér­ték­ben meg­ala­po­zott­nak bizonyult.

Az ügyész­ség által indít­ha­tó köz­ér­de­kű perek jog­kö­vet­kez­mé­nye az, hogy az ügyész kere­se­té­nek helyt adó dön­tés ese­tén, a bíró­ság a jog­erős íté­le­té­ben meg­ál­la­pít­ja a tisz­tes­ség­te­len álta­lá­nos szer­ző­dé­si fel­té­te­lek érvény­te­len­sé­gét. A köz­ér­de­kű per­ben hozott íté­let hatá­lya – az érin­tet­tek min­den egyéb jog­cse­lek­mé­nye nél­kül – a tör­vény ere­jé­nél fogva kihat min­den, a vál­lal­ko­zás­sal szer­ző­dő ter­mé­sze­tes sze­mély­re, tehát min­den olyan egye­di szer­ző­dés­re, amely­ben a tisz­tes­ség­te­len kikö­tés meg­ta­lál­ha­tó. A tör­vény sze­rint az ilyen szer­ző­dé­si ren­del­ke­zés­re jogo­sult­sá­got ala­pí­ta­ni és annak alap­ján tel­je­sí­té­sét köve­tel­ni nem lehet.

A fogyasz­tók szá­má­ra az uta­zá­si szer­ző­dé­sek­kel kap­cso­la­tos leg­fon­to­sabb tud­ni­va­lók az aláb­bi lin­ken érhe­tő el:

https://ugyeszseg.hu/egyszeruen-jogszeruen-fontos-tudnivalok-utazas-elott/