Jogerős ítélet a Volvo-busz ügyben

A Pécsi Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség indít­vá­nyá­nak meg­fe­le­lő­en a Pécsi Íté­lő­táb­la hely­ben­hagy­ta a meg­is­mé­telt eljá­rás­ban hozott marasz­ta­ló ítéletet.

A vád­ira­ti tény­ál­lás sze­rint 2015-ben a pécsi önkor­mány­zat tulaj­do­ná­ban álló gaz­da­sá­gi tár­sa­ság bonyo­lí­tot­ta le a pécsi busz­park cse­ré­jét. Az egyik vád­lott a cég veze­tő­je volt. Társa a köz­be­szer­zé­si eljá­rás kiírá­sát meg­elő­ző­en tudo­mást szer­zett a buszok beszer­zé­sé­re irá­nyu­ló szán­dék­ról, és fel­vet­te a kap­cso­la­tot a cég­ve­ze­tő vád­lot­tal azért, hogy a vásár­lást saját haszon­szer­zés­re hasz­nál­ják ki. 

A vád­lot­tak tár­gyal­tak az eladó kép­vi­se­lő­i­vel, majd a cég­ve­ze­tő vád­lott a buszok árát mint­egy 900 mil­lió forint­tal meg­ha­la­dó, 3,5 mil­li­árd forint vétel­ár­ról tájé­koz­tat­ta az önkor­mány­za­tot. A köz­be­szer­zé­si eljá­rás beszer­zé­si érték­ha­tá­rát ezen a maga­sabb össze­gen hatá­roz­ták meg. A köz­be­szer­zés során a cég­ve­ze­tő vád­lot­tal együtt tár­gya­ló másik vád­lott gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­ga adott aján­la­tot úgy, hogy a buszok nem vol­tak a cég tulaj­do­ná­ban. A cég­ve­ze­tő vád­lott is tudott erről, ahogy arról is, hogy a buszok beszer­zé­si érté­ke lénye­ge­sen ala­cso­nyabb volt, ennek elle­né­re szer­ző­dést kötött a pályá­zó céggel.

A köz­le­ke­dé­si cég a vétel­árat a pályá­zó gaz­da­sá­gi tár­sa­ság részé­re kifi­zet­te. A pénz meg­ér­ke­zé­sét köve­tő­en a nyer­tes cég 1,6 mil­lió eurót átutalt a kép­vi­se­le­té­ben az ügy­let során eljárt vád­lott bank­szám­lá­já­ra, aki az össze­get néhány napon belül kész­pénz­ben fel­vet­te. Ezt köve­tő­en a vétel­ár­ból továb­bi 550 ezer eurót utalt egy, az ügy­let­ben tény­le­ge­sen nem sze­rep­lő sze­mély által kép­vi­selt thai­föl­di szék­he­lyű gaz­da­sá­gi tár­sa­ság részé­re. Az ügy­let foly­tán a pécsi önkor­mány­zat köz­le­ke­dé­si vál­la­la­tát 877 mil­lió forint vagyo­ni hát­rány érte.

A Bara­nya Vár­me­gyei Főügyész­ség a cég­ve­ze­tőt, tár­sát és a pályá­za­ton nyer­tes cég veze­tő­jét külö­nö­sen jelen­tős vagyo­ni hát­rányt okozó gaz­da­sá­gi csa­lás bűn­tet­té­vel, a vétel­ár tovább uta­lá­sá­ban köz­re­mű­kö­dő negye­dik vád­lot­tat pénz­mo­sás bűn­tet­té­vel vádolta.

Az első­fo­kon eljárt Kapos­vá­ri Tör­vény­szék a vétel­ár tovább uta­lá­sát végző, pénz­mo­sás bűn­tet­té­vel vádolt fér­fit 2 év fel­füg­gesz­tett sza­bad­ság­vesz­tés­re ítél­te, a köz­le­ke­dé­si vál­la­la­tot veze­tő vád­lot­tal szem­ben az eljá­rást – halá­la okán – meg­szün­tet­te. A csa­lárd ügy­let­ben részt­ve­vő másik két vád­lot­tat 2023 máju­sá­ban fel­men­tet­te a gaz­da­sá­gi csa­lás bűn­tet­té­nek vádja alól. 

Ügyé­szi fel­leb­be­zés foly­tán a Pécsi Íté­lő­táb­la hatá­lyon kívül helyez­te az íté­le­tet és elren­del­te, hogy a meg­is­mé­telt eljá­rás­ban az ügyet a Szek­szár­di Tör­vény­szék tár­gyal­ja. A bíró­ság bűnös­nek mond­ta ki mind­két vád­lot­tat gaz­da­sá­gi csa­lás és pénz­mo­sás bűn­tet­té­ben, ezért őket 5-5 év bör­tön­re ítél­te. Az íté­let ellen a vád­lot­tak és védő­ik fel­men­té­sért fel­leb­bez­tek, az ügyész­ség tudo­má­sul vette azt. A Pécsi Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség az íté­let hely­ben­ha­gyá­sát indítványozta.

A Pécsi Íté­lő­táb­la ma kihir­de­tett hatá­ro­za­tá­ban ezzel egyet­ért­ve az első­fo­kú bíró­ság íté­le­tét lénye­gé­ben hely­ben­hagy­ta, azt csu­pán a II.r. vád­lot­tól lefog­lalt euró forint­ra tör­té­nő átszá­mí­tá­sa vonat­ko­zá­sá­ban és ennek követ­kez­té­ben a magán­fél­nek kiadan­dó és a vád­lot­tak által a pol­gá­ri jogi igény vonat­ko­zá­sá­ban fize­ten­dő összeg, vala­mint más, kisebb jelen­tő­sé­gű járu­lé­kos kér­dé­sek tekin­te­té­ben vál­toz­tat­ta meg.

A másod­fo­kú bíró­ság elren­del­te mind­két vád­lott vonat­ko­zá­sá­ban a kisza­bott sza­bad­ság­vesz­té­sek azon­na­li foga­nat­ba vételét.