Jogos védelem miatt eljárás megszüntetés

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vár­me­gyei Főügyész­ség meg­szün­tet­te az eljá­rást a mis­kol­ci halá­los kése­lés ügyé­ben jogos véde­lem miatt, ami kizár­ja a büntethetőséget.

A hatá­ro­zat sze­rint 2024 októ­ber ele­jén, éjjel, az ügy­ben gya­nú­sí­tott­ként kihall­ga­tott férfi egy mis­kol­ci pin­ce­so­ron szó­ra­ko­zott. A nagy lét­szá­mú tár­sa­sá­gá­hoz alkal­man­ként két fia­tal­ko­rú férfi is csat­la­ko­zott. A gya­nú­sí­tott­ként kihall­ga­tott féri konf­lik­tus­ba került a két fia­tal­ko­rú fér­fi­val – miu­tán azok a pin­ce­ház falát össze­fir­kál­ták –, akik erre a bán­tal­ma­zá­sá­val fenye­ge­tőz­tek. Távo­zá­suk után a gya­nú­sí­tott­ként kihall­ga­tott férfi – az ígért táma­dás­tól tart­va – egy kony­ha­kést vett magá­hoz. Ami­kor a fia­tal fér­fi­ak vissza­tér­tek, újból verést emle­get­tek. Ekkor a meg­fe­nye­ge­tett férfi meg­mu­tat­ta nekik, hogy kés van nála.

A két fia­tal férfi haza­in­dult, de egy vélt sére­lem miatt vissza­fu­tot­tak a meg­fe­nye­ge­tett fér­fi­hez, akit egyi­kük com­bon rúgott. A meg­tá­ma­dott férfi hát­rál­va egy vas­kor­lát­hoz szo­rult. Ekkor a másik férfi ököl­lel arcon ütöt­te, majd a másik kezét is ütés­re len­dí­tet­te. Ennek hatá­sá­ra a meg­tá­ma­dott a jobb kezé­vel – ami­ben a kony­ha­kés volt – ref­lex­sze­rű moz­du­la­tot tett, amely révén a kés­sel a mell­ka­sá­nál meg­szúr­ta a táma­dó­ját. A sérü­lés a férfi halá­lát okozta.

Az eljá­rás során – a beszer­zett bizo­nyí­té­kok alap­ján – két­sé­get kizá­ró­an meg­ál­la­pí­tást nyert, hogy az ügy­ben gya­nú­sí­tott­ként kihall­ga­tott fér­fit a néhai sér­tett és a barát­ja jog­ta­la­nul támad­ták meg, őt tett­leg bán­tal­maz­ták, és ezt a jog­ta­lan táma­dást hárí­tot­ta el a megtámadott.

A Bün­te­tő Tör­vény­könyv sze­rint nem bün­te­ten­dő az a cse­lek­mény, ami a köz­vet­le­nül fenye­ge­tő jog­ta­lan táma­dás elhá­rí­tá­sá­hoz szükséges.

A Bün­te­tő Tör­vény­könyv továb­bi ren­del­ke­zé­se sze­rint a jog­ta­lan táma­dást, ha azt sze­mély ellen, éjjel köve­tik el, úgy kell tekin­te­ni, mint­ha az a véde­ke­ző éle­té­nek kiol­tá­sá­ra irá­nyult volna.

A tör­vény alap­ján tehát ebben az eset­ben – az éjjel tör­tént sze­mély elle­ni táma­dás­nál – azt a véde­ke­ző elhá­rít­hat­ja úgy, hogy a táma­dó éle­tét elve­szi. Ezzel nem lépi túl a jogos véde­lem kereteit.

Az ügyész­ség a tör­vény alap­ján a jogos védel­mi hely­zet meg­ál­la­pít­ha­tó­sá­ga ese­tén sem­mi­lyen továb­bi körül­ményt – így a táma­dó szán­dé­kát vagy az eny­hébb elhá­rí­tá­si mód lehe­tő­sé­gét – nem mér­le­gel­het, az eljá­rást meg kell szün­tet­nie, mert a jogos véde­lem az elkö­ve­tő bün­tet­he­tő­sé­gét kizárja.