Vajon "megúszta-e" a büntetést, aki felfüggesztett szabadságvesztést kapott? Sok egyéb mellett erre a kérdésre is választ kaphat új sorozatunkban, amelyben a büntetőjog olyan fogalmait járjuk körbe, amelyekkel rendszeresen találkozhatnak a hírekben.
Tesszük ezt azért, mert a nem büntetőjoggal foglalkozó hírfogyasztók is méltán mondhatják, hogy „Jogosan érdekel”.
Nem csak a közvélemény, hanem sokszor még a tudósítók is úgy értékelik a felfüggesztett szabadságvesztést, hogy az elkövető „gyakorlatilag” megúszta.
Pedig mi sem állhatna távolabb az igazságtól.
Büntetés vagy csak büntetésvégrehajtási kérdés?
A magyar Büntető Törvénykönyv (Btk.) pontosan meghatározza, hogy a bíró milyen büntetésfajták közül választhat, ha bűncselekmény elkövetése miatt elítéli a vádlottat.
Így büntetés:
a) a szabadságvesztés,
b) az elzárás,
c) a közérdekű munka,
d) a pénzbüntetés,
e) a foglalkozástól eltiltás,
f) a járművezetéstől eltiltás,
g) a kitiltás,
h) a sportrendezvények látogatásától való eltiltás,
i) a kiutasítás.
Mint látható, a Btk-ban felsorolt büntetések között nem szerepel „felfüggesztett szabadságvesztés”.
Ennek az az oka, hogy a bíró büntetésként szabadságvesztést szab ki – amely a legsúlyosabb büntetés. Csak annak végrehajtását függeszti fel - méghozzá próbaidőre.
Ezt tükrözi, hogy a Btk-ban nem a büntetések között, hanem a büntetéskiszabási szabályoknál találhatjuk annak a lehetőségét, hogy a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti a bíróság.
Mikor függeszthető fel a szabadságvesztés végrehajtása?
A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére a bírónak akkor van lehetősége, ha – különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a szabadságvesztés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.
A bíró fő szabály szerint olyan szabadságvesztés végrehajtását függesztheti fel, amely a két évet nem haladja meg. A felfüggesztés próbaidőre történik, ezt években, vagy években és hónapokban kell meghatározni. A próbaidő egy évtől öt évig tarthat, és a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet.
A szabadságvesztés nem függeszthető fel:
ha a vádlott többszörös visszaeső (tehát három éven belül végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, már akkor is visszaesőként),
bűnszervezetben követte el a bűncselekményt,
vagy olyan szándékos bűncselekmény miatt kell büntetést kiszabni, amit korábbi szabadságvesztésének végrehajtásának befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követett el.
Milyen következményei vannak a felfüggesztett szabadságvesztésnek?
1./Ha az elítélt a felfüggesztés próbaideje alatt újabb bűncselekményt követ el és emiatt szabadságvesztésre ítélik, a felfüggesztett szabadságvesztést is végre kell hajtani, tehát amiatt is börtönbe kell vonulnia. Az újabb bűncselekmény miatti szabadságvesztést pedig nem lehet felfüggeszteni. A két szabadságvesztést egymás után kell kitölteni.
2./Felfüggesztett szabadságvesztésre ítéléskor az elítélt nem mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Csak ha a felfüggesztés időtartama eredményesen letelt. Amíg ez nem következik be, erkölcsi bizonyítványt sem kaphat.
3./Vannak olyan munkakörök, ahol ennél szigorúbb szabályok érvényesülnek: nem elegendő erkölcsi bizonyítvánnyal igazolni a büntetlenséget, hanem a bűnügyi nyilvántartásban sem szerepelhet a pályázó. Felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítéstől (a próbaidő eredményes leteltétől) számított nyolc év múlva törlik csak a büntetést a bűnügyi nyilvántartásból.
4./A bíró dönthet úgy, hogy a felfüggesztés ideje alatt pártfogó felügyelet alatt áll az elítélt. Ha visszaeső az elkövető, akkor kötelező a pártfogó felügyelet. Ilyenkor az elítéltnek rendszeresen meg kell jelennie a pártfogónál, valamint az előírt magatartási szabályokat be kell tartania. Ilyen lehet például tanulmányok folytatása, beleegyezése esetén gyógykezelés. Ha súlyosan megszegi a pártfogó felügyelet szabályait, a felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani.
A gyakorlatban a felfüggesztett szabadságvesztés valójában a második legsúlyosabb büntetés. Súlyosabb, mint az elzárás, közérdekű munka, vagy a pénzbüntetés.
Az elkövető akkor kap felfüggesztett szabadságvesztést, ha súlyos bűncselekményt követett el, vagy már nem először került összeütközésbe a büntető törvénykönyvvel.