Késsel támadt egy várandós nőre

A gya­nú­sí­tott – aki a sér­tet­tel egy tár­sas­ház­ban él – a meg­ala­po­zott gyanú sze­rint a váran­dós nőt, annak hasá­hoz kést tart­va, súlyos fenye­ge­tés­sel rabol­ta ki. Az ügyész­ség által indít­vá­nyo­zott elő­ze­tes letar­tóz­ta­tás helyett elren­delt házi őri­zet ellen az ügyész­ség fellebbezett.

A meg­ala­po­zott gyanú sze­rint a férfi 2016. novem­ber 23-án a dél­előt­ti órák­ban egy XIV. kerü­le­ti lép­cső­ház sze­mét­le­do­bó­já­nál oda­lé­pett a váran­dós sér­tett­hez, aki­nek a hasá­hoz egy kést tar­tott, és az érté­kei meg­szer­zé­se érde­ké­ben súlyo­san, a gyer­me­ke ellen irá­nyu­ló bán­tal­ma­zás kilá­tás­ba helye­zé­sé­vel meg­fe­nye­get­te. Ezzel egy­ide­jű­leg, nyo­ma­té­ko­sít­va a fenye­ge­tést, a kezé­ben tar­tott kést a sér­tett hasá­hoz érin­tet­te úgy, hogy annak során a sér­tett ruhá­ja a hasá­nál elsza­kadt. A fenye­ge­tés hatá­sa alatt álló nő tás­ká­já­ból ezután kiemel­te a pénz­tár­cát, majd távo­zott a helyszínről.

A gya­nú­sí­tott a ter­hé­re rótt, kiemel­ke­dő tár­gyi súlyú bűn­cse­lek­ményt a lakó­kör­nye­ze­té­ben élő, váran­dós nő sérel­mé­re követ­te el. Az ügyész­ség állás­pont­ja sze­rint a meg­lé­vő ada­tok alap­ján fenn­áll a szö­ké­sé­nek veszé­lye, vala­mint a vele egy tár­sas­ház­ban élő sér­tett meg­fé­lem­lí­té­sé­nek, ezál­tal a bizo­nyí­tás meg­ne­he­zí­té­sé­nek a veszé­lye. Mind­ezen körül­mé­nyek alap­ján meg­ala­po­zot­tan fel­te­he­tő az is, hogy a gya­nú­sí­tott sza­bad­lá­bon hagyá­sa ese­tén újabb sza­bad­ság­vesz­tés­sel bün­te­ten­dő bűn­cse­lek­ményt követ­ne el.

Mind­er­re tekin­tet­tel a Buda­pes­ti XIV. és XVI. Kerü­le­ti Ügyész­ség a gya­nú­sí­tott elő­ze­tes letar­tóz­ta­tá­sát indít­vá­nyoz­ta fel­fegy­ver­kez­ve elkö­ve­tett rab­lás bűn­tet­té­nek meg­ala­po­zott gya­nú­ja miatt. A bíró­ság meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy a bűn­cse­lek­mény meg­ala­po­zott gya­nú­ja fenn­áll, azon­ban arra az állás­pont­ra jutott, hogy a gya­nú­sí­tot­tal szem­ben eny­hébb kény­szer­in­téz­ke­dés elren­de­lé­se is ele­gen­dő, ezért - arra a gya­nú­sí­tott fenti lakó­he­lyét kije­löl­ve - a házi őri­ze­tét ren­del­te el.

Az ügyész­ség fel­leb­be­zett a bíró­ság dön­té­se ellen, mert az ügyé­szi állás­pont sze­rint a leg­sú­lyo­sabb kény­szer­in­téz­ke­dés elren­de­lé­se szük­sé­ges és indo­kolt, az elkö­ve­tés helyét, körül­mé­nye­it, a sér­tett sze­mé­lyét és gya­nú­sí­tot­tal azo­nos lakó­he­lyét is figye­lem­be véve a házi őri­zet nem lehet alkal­mas a kény­szer­in­téz­ke­dés­re okot adó körül­mé­nyek kiküszöbölésére.

Az ügy­ben a nyo­mo­zást a Buda­pes­ti Rendőr-főkapitányság XIV. kerü­le­ti Rend­őr­ka­pi­tány­sá­ga teljesíti.