Két ügyben is végrehajtandó szabadságvesztés ittas vezetés miatt

A Pász­tói Járás­bí­ró­ság ügyé­szi indít­vány alap­ján két ügy­ben is vég­re­haj­tan­dó sza­bad­ság­vesz­tést sza­bott ki ittas jár­mű­ve­ze­tők­kel szem­ben elő­ké­szí­tő ülésen.

A 2018. júli­us 1-jén hatály­ba lépett új bün­te­tő­el­já­rá­si tör­vény köte­le­ző erő­vel elő­ír­ja, hogy a rész­le­tes bizo­nyí­tást magá­ban fog­la­ló tár­gya­lá­si sza­kasz előtt a bíró­ság­nak elő­ké­szí­tő ülést kell tar­ta­nia. Ezen az ügyész is részt vesz, és ott, arra az eset­re, ha a ter­helt a bűn­cse­lek­mény elkö­ve­té­sét beis­me­ri, indít­ványt tehet a bün­te­tés konk­rét mér­té­ké­re. Amennyi­ben a vád­lott az ügyé­szi vád­ban fog­lal­ta­kat tel­jes­kö­rű­en beis­me­ri, és a tár­gya­lás­hoz való jogá­ról lemond, a bíró­ság az ügyet már ezen az ülé­sen íté­let­ho­za­tal­lal lezárhatja.

A Pász­tói Járás­bí­ró­ság az ügyész­ség kez­de­mé­nye­zé­se után két, ittas jár­mű­ve­ze­tés miatt indult eljá­rás­ban is sike­re­sen alkal­maz­ta ezt a jogintézményt.

Az egyik ügy­ben a több­szö­rös vissza­eső vád­lott a nyo­mo­zás során végig tagad­ta a ter­hé­re rótt bűn­cse­lek­mény elkö­ve­té­sét, azt állít­va, hogy nem ő veze­tett, hanem az utasa. Elő­éle­té­re és súlyos fokú ittas­sá­gá­ra figye­lem­mel a vád­ira­ti indít­vány vég­re­haj­tan­dó bör­tön­bün­te­tés volt. Az ügyész­ség az elő­ké­szí­tő ülé­sen a vád­lott beis­me­ré­se ese­té­re 1 év 6 hó letöl­ten­dő bör­tön­bün­te­tés kisza­bá­sát indítványozta.

A vád­lott a vád­irat­ban meg­je­lölt bizo­nyí­té­kok és a mér­té­kes ügyé­szi indít­vány isme­re­té­ben beis­me­rő val­lo­mást tett, a bíró­ság pedig – ezen beis­me­rő val­lo­mást elfo­gad­va – jog­erő­sen 1 év 5 hó bör­tön­bün­te­tés­re ítélte.

A másik eljá­rás­ban a vád­lott már negyed­szer állt bíró­ság előtt ittas veze­tés miatt, a mos­ta­ni cse­lek­mé­nyét fel­füg­gesz­tett sza­bad­ság­vesz­tés hatá­lya alatt követ­te el. Az elő­ké­szí­tő ülé­sen az ügyész mér­té­kes indít­vány­ként 1 év vég­re­haj­tan­dó fog­ház­bün­te­tés­re és a jár­mű­ve­ze­tés­től való vég­le­ges hatá­lyú eltil­tás­ra tett indít­ványt. A vád­lott beis­mer­te a bűn­cse­lek­ményt, ezért a bíró­ság az ügyé­szi indít­vánnyal azo­nos bün­te­tést sza­bott ki, továb­bá a Bün­te­tő Tör­vény­könyv köte­le­ző erejű ren­del­ke­zé­sé­nek meg­fe­le­lő­en elren­del­te a koráb­ban fel­füg­gesz­tett egy év sza­bad­ság­vesz­tés vég­re­haj­tá­sát is.

A mér­té­kes ügyé­szi indít­vány alkal­ma­zá­sá­val a vád­lot­tak mind­két eset­ben úgy kap­tak meg­fe­le­lő­en szi­go­rú bün­te­tést, hogy a tör­vé­nyes­ség kri­té­ri­u­ma nem csor­bult, ugyan­ak­kor az eljá­rá­sok egy­sze­rű­en és gyor­san befejeződtek.