A terrorcselekmény bűntette miatt indult büntetőügyben Dr. Polt Péter legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt terjesztett elő a Kúrián a Szegedi Ítélőtábla azon végzésével szemben, mellyel hatályon kívül helyezte a Szegedi Törvényszék korábbi marasztaló ítéletét. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint az Ítélőtábla törvénysértő döntést hozott, amikor új eljárás lefolytatására kötelezte az első fokú bíróságot, mivel az általa megjelölt hiányosságok pótolhatók lettek volna a másodfokú eljárásban.
A Szegedi Törvényszék első fokon a szír állampolgárságú vádlottat bűnösnek mondta ki terrorcselekmény és határzár tiltott átlépése bűntettében ezért őt 10 év fegyházbüntetésre ítélte, és végleges hatállyal kiutasította Magyarország területéről.
Az ítéletet a Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság érdemben nem bírálta felül, mert álláspontja szerint a törvényszék olyan bizonyítékok értékeléséről nem adott számot, amelyek lényeges kihatással lehetnek a tényállásra és ennek következtében a bűncselekmény jogi minősítésére, a büntetés kiszabására. Ezért az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására utasította a törvényszéket.
A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint jogsértő az Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntése, mert az általa megjelölt hiányosságok, mulasztások a másodfokú eljárásban orvosolhatók lettek volna, így az ítéletet érdemben kellett volna felülbírálni. További ellentmondást mutat az is, hogy míg az Ítélőtábla az első fokú ítéletben megállapított tényállást hiánytalannak nevezte, és a jogi érvelés indokolásával kapcsolatos aggályokat hangsúlyozta, egyidejűleg mégis a tényállás bizonyításával kapcsolatos kisebb hiányosságokat jelölte meg a hatályon kívül helyezés okaként.
Mivel a megjelölt indokok alapján – a hatályos szabályozás szerint – nem lett volna törvényes lehetősége az Ítélőtáblának arra, hogy az eljárás megismétlését rendelje el, a legfőbb ügyész jogorvoslati indítványt terjesztett elő a Kúrián annak megállapítása érdekében, hogy a büntetőeljárási szabályok megsértésével helyezték hatályon kívül az ítéletet.
Hasonló indokok alapján Dr. Polt Péter legfőbb ügyész 2015. szeptemberében öt ügyben élt jogorvoslattal a törvényesség érdekében indokolatlan másodfokú hatályon kívül helyező végzésekkel szemben – köztük a Portik Tamás, Biszku Béla vagy Süveges Péter ellen indult büntetőügyekben. A Legfőbb Ügyész indítványával egyezően a Kúria négy esetben (így az említett ügyekben is) megállapította, hogy törvénysértő volt a hatályon kívül helyező másodfokú döntés.
Az ezt követő időszakban további négy ügyben élt a legfőbb ügyész hasonló okból jogorvoslati indítvánnyal. A Kúria mind a négy esetben megállapította, hogy a kifogásolt másodfokú hatályon kívül helyező végzés törvénysértő volt.
Jóllehet a hatályon kívül helyezett ügyekben a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítvány nyomán született kúriai döntés– a törvénysértés megállapításán túl – nincs más hatással az eljárásra, mégis e jogintézmény eszközt biztosít a legfőbb ügyész – illetve indítványa nyomán a Kúria – számára, hogy közreműködjön az egységes joggyakorlat kialakításában, hozzájáruljon a büntetőeljárások időszerűségének javulásához.
Ezen törekvés eredményét jelzi, hogy a Kúria és a Legfőbb Ügyészség hathatós fellépésének köszönhetően 2016-ban megtört a korábbi években tapasztalt tendencia, és csaknem 20 %-kal csökkent a másodfokon hatályon kívül helyezett elsőfokú ügydöntő határozatok száma (2016: 1379, 2015: 1716). Mindez – az elsőfokú bíróságok döntéseinek javuló megalapozottsága mellett – azt is jelzi, hogy a másodfokú bíróságok gyakrabban éltek a felülbírált határozat megváltoztatásának lehetőségével, mint a korábbi években. Ez, az ügyészségi indítványokkal is támogatott tendencia, alapvetően járult hozzá a büntetőeljárások időszerűségének javulásához.