A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség fellebbezett a médiában „az alvilág egykori bankáraként” ismert vádlott ügyében, a Debreceni Ítélőtábla által elrendelt enyhébb kényszerítő eszköz helyett, ismételt letartóztatása miatt.
A vádlott ellen különösen nagy kárt okozó, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás. A Debreceni Törvényszék a 2017. júliusában kihirdetett nem jogerős ítéletében megállapította, hogy a vádlott bűnszervezet vezetőjeként fuvarszervező cégeket megtévesztve - kamionok átirányításával áruszállítmányokat jogtalan megszerezve - több gazdasági társaságnak okozott kárt, amely miatt 5 évi fegyházra ítélte. Az ítélet szerint a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Ügyészségi és védelmi fellebbezések alapján a büntetőügyben másodfokon a Debreceni Ítélőtábla jár el.
Az ítélőtábla a 2018. július 30-án hozott végzésével a vádlott letartóztatását megszüntette, és a másodfokú eljárás befejezéséig bűnügyi felügyeletét rendelte el. A határozat szerint a vádlott a kijelölt lakását engedély nélkül nem hagyhatja el. A szabályok betartását a mozgását nyomon követő elektronikus eszközzel, valamint rendőrjárőr ellenőrzéséve kell biztosítani. A táblabíróság döntése szerint ezek az intézkedések az új büntetőeljárási törvény szabályai szerint a vádlott jelenlétének biztosítására, és a bűnismétlés veszélyének kiküszöbölésére elégségesek.
A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség azonban a vádlott letartóztatásának elrendelése céljából a végzés ellen fellebbezést jelentett be, mivel a vádlott kiterjedt bűnözői kapcsolatai, széleskörű idegennyelv-ismerete, az Európai Unió területén és azon kívüli országokban fennálló üzleti és egyéb érdekeltségei, külföldi családi kapcsolatai változatlanul szökésének reális veszélyét jelentik. Bűncselekményeinek szervezettsége a bűnismétlés veszélyét is hordozza.
A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint az elektronikus nyomkövetés csökkenti ugyan a szökés veszélyét, de megakadályozására nem alkalmas. A vádlott elfogására 2015-ben nemzetközi elfogatóparancs alapján külföldön került sor, mivel az ellene indult büntetőeljárásban megszökött.
Az ügyészség véleménye szerint a vádlott személyi szabadságának enyhébb korlátozása továbbra sem indokolt, ezért a letartóztatás ismételt elrendelését indítványozta.
A kényszerintézkedés ügyében a Kúria határoz.