Magyarország Ügyészsége visszautasítja az Európai Parlament Magyarország jogállamiságával foglalkozó új jelentéstevője ügyészséget érintő valótlan állításait

Magyar­or­szá­gon az ügyész­ség min­den egyes ügy­ben a tör­vé­nyek elő­írá­sa­it betart­va, szak­sze­rű­en, poli­ti­kai befo­lyás­tól men­te­sen jár el.

1./

Az Euró­pai Par­la­ment Magyar­or­szág jog­ál­la­mi­sá­gá­val fog­lal­ko­zó új jelen­tés­te­vő­je, Tine­ke Strik teg­na­pi saj­tó­tá­jé­koz­ta­tó­ja előtt az ügyész­ség­gel nem kon­zul­tált, tőle ada­to­kat nem kért, viszont a közös­sé­gi olda­lán már a magyar­or­szá­gi láto­ga­tá­sa előtt leír­ta, hogy sze­rin­te mit fog itt tapasztalni.

2./

A jelen­tés­te­vő véle­mé­nye sze­rint az ügyész­ség, a leg­főbb főügyész nem füg­get­len Magyarországon.

Ezzel szem­ben tény, hogy a magyar ügyé­szi szer­ve­zet füg­get­len a vég­re­haj­tó hata­lom­tól, a kor­mány vagy az igaz­ság­ügyi minisz­ter nem uta­sít­hat­ja a leg­főbb ügyészt.

Füg­get­len, illet­ve a par­la­ment felé beszá­mo­lá­si köte­le­zett­ség­gel bíró ügyé­szi szer­ve­zet műkö­dik az Euró­pai Uni­ó­ban Magyar­or­szá­gon kívül pél­dá­ul Szlo­vá­ki­á­ban, Finn­or­szág­ban és Por­tu­gá­li­á­ban is.

A fran­cia és a német ügyé­szi szer­ve­ze­ti modell pedig – amel­lett, hogy az igaz­ság­ügyi minisz­ter uta­sít­hat­ja és Fran­cia­or­szág­ban vissza is hív­hat­ja az ügyé­sze­ket – erő­sen hie­rar­chi­zált. Ez utób­bi ellen az uniós szer­vek nem emel­tek kifogást.

A magyar leg­főbb ügyész egye­di ügy­ben uta­sí­tást nem ad.

Olyan jog­kö­re sincs, mint pl. a szlo­vák leg­főbb ügyész­nek, aki saját hatás­kör­ben bár­mi­lyen ügy­ben folyó eljá­rást indo­ko­lás nél­kül megszüntethet

3./

A jelen­tés­te­vő véle­mé­nye sze­rint Magyar­or­szág az egyik leg­kor­rup­tabb állam az EU-ban.

Ezzel szem­ben az Euró­pai Unió köz­vé­le­mény kuta­tó szer­ve­ze­te, az Euro­ba­ro­me­ter 2023-as fel­mé­ré­se sze­rint a meg­kér­de­zet­tek ese­té­ben nagy különb­sé­get mutat akö­zött, hogy mit gon­dol­nak arról, mennyi­re elter­jedt a kor­rup­ció hazánk­ban (88 % vála­szolt akként, hogy elter­jedt) és akö­zött, hogy a válasz­adót érinti-e a kor­rup­ció a min­den­na­pi élet­ben. Ez utób­bi kér­dés­re 22%-a vála­szolt igen­nel, amely ered­mény az uniós tag­ál­la­mok közép­me­ző­nyé­be teszi Magyar­or­szá­got, és két szá­za­lék­pont­tal jobb az uniós átlagnál.

Még nagyobb az elté­rés az arra a kér­dés­re adott válasz­nál, hogy a válasz­adó sze­mé­lye­sen tapasztalt-e az elmúlt 12 hónap­ban kor­rup­ci­ós ese­tet, vagy volt-e annak tanú­ja: 9% vála­szolt akként, hogy igen. Az ügyész­ség hatás­kö­ré­be ezen 9 % tartozik.

A magyar ügyész­ség a ren­del­ke­zé­sé­re álló esz­kö­zök­kel maga is fel­lép a kor­rup­ció ellen és min­den eset­ben, ahol annak fenn­áll­nak a tör­vé­nyi fel­té­te­lei, vádat emel.

A kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­ménnyel érin­tett regiszt­rált elkö­ve­tők szá­mát vizs­gál­va meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy a magyar­or­szá­gi kor­rup­ci­ós hely­zet viszony­lag állandó.

Ezzel kap­cso­lat­ban külön kieme­lést érde­mel, hogy Laura Cod­ru­ta Köve­si asszony, az Euró­pai Ügyész­ség (EPPO) főügyé­sze több­ször is – így leg­utóbb az Euró­pai Unió tag­ál­la­mai Leg­fel­sőbb Bíró­sá­gai mel­lett műkö­dő ügyész­sé­gek vagy azo­nos jog­ál­lá­sú intéz­mé­nyek Háló­za­ta idén máju­si luxem­bur­gi kon­fe­ren­ci­á­ján, ahol egy évre Dr. Polt Péter leg­főbb ügyész vette át a szer­ve­zet elnö­ki tiszt­sé­gét – ered­mé­nyes­nek érté­kel­te az EPPO és a magyar ügyész­ség – 2021 ápri­li­sá­ban mun­ka­meg­ál­la­po­dás­sal is meg­erő­sí­tett – szak­mai együttműködését.

4./

A jelen­tés­te­vő véle­mé­nye sze­rint Magyar­or­szá­gon tel­jes bün­tet­len­sé­get élvez­nek az elkö­ve­tők, illet­ve az ügyé­szi hiva­tal­nál eltűn­nek az ügyek.

Ez egy kép­te­len állí­tás, ami min­den ala­pot nélkülöz.

A magyar ügyész­ség, ahol annak fenn­áll­nak a tör­vé­nyi fel­té­te­lei, min­den eset­ben vádat emel.

Vár­juk a jelen­tés­te­vő saját – állás­pon­tunk sze­rint nem valós – állí­tá­sát alá­tá­masz­tó konk­rét példáit.

Ide kap­cso­ló­dik az uniós elvá­rá­sok­nak meg­fe­le­lő új jog­in­téz­mény a 2023. janu­ár 1-jétől alkal­ma­zan­dó ún. kiegé­szí­tő pót­ma­gán­vád eddi­gi tapasz­ta­la­tai. Az eljá­rás lehe­tő­vé teszi, hogy egyes kiemelt – így pél­dá­ul kor­rup­ci­ós – bűn­cse­lek­mé­nyek ese­té­ben bárki a bíró­ság­hoz for­dul­jon felül­bí­rá­la­ti indít­vánnyal, ha az ügy­ben fel­je­len­tés eluta­sí­tás vagy meg­szün­te­tő hatá­ro­zat született.

2023-ban 35 eset­ben éltek a jogo­sul­tak ezzel a joguk­kal. A bíró­ság 5 eset­ben adott helyt a felül­bí­rá­la­ti indítványnak.

Fon­tos kiemel­ni, hogy ismé­telt felül­bí­rá­la­ti indít­vány benyúj­tá­sá­ra már csak egy eset­ben került sor, amit a bíró­ság elutasított.

Kiegé­szí­tő pót­ma­gán­vád­lói vád­in­dít­ványt pedig egyet­len eset­ben sem nyúj­tot­tak be.

Az ügyész­ség a tör­vé­nyek sze­rint jár el a hatás­kö­ré­be tar­to­zó ügyekben.