Az Európai Bizottság közzétette az éves jogállamisági jelentését, amely Magyarország Ügyészségét érintően több pontatlanságot és valótlanságot tartalmaz. Az ügyészség a közvélemény korrekt és hiteles tájékoztatása érdekében az alábbiakban cáfolja a jelentésben írtakat, és a következőkre hívja fel a figyelmet.
- Az ügyészségre gyakorolt politikai befolyás
A jelentés leszögezi, hogy „Az ügyészségre gyakorolt politikai befolyás továbbra is fennáll, ami magában hordozza az egyedi ügyekbe való indokoltalan beavatkozás kockázatát.”
Ez az állítás teljes képtelenség.
Az ügyészség minden egyes ügyben a törvények előírásait betartva, szakszerűen, politikai befolyástól mentesen jár el. Amennyiben bárkinek ilyen befolyásolásról van tudomása, akkor tárja az ügyészség elé, azt alaposan kivizsgáljuk.
Szeretnénk felhívni a figyelmet az ún. Magyar Péter ügyre, akinek állítása szerint egy ügyben az ügyészség működését politikai befolyás érte, továbbá politikusok manipulálták a nyomozati iratokat. Ebben az ügyben széles körű és minden részletre kiterjedő nyomozást követően az ügyészség az eljárást megszüntette.
2. A korrupcióval kapcsolatos ügyészségi határozatok bírósági felülvizsgálata
A jelentés hivatkozik arra, hogy „A korrupcióval kapcsolatos nyomozás vagy vádhatósági eljárás mellőzéséről szóló ügyészségi határozatokat felülbíráló bírósági határozatok továbbra sem kötelező erejűek, és eddig nem hoztak jelentős eredményeket, bár a bírói felülbírálat lehetősége arra ösztönzi az ügyészeket, hogy alaposabban vizsgálják az állításokat.”
Az állítás téves a következők miatt.
A felülbírálati indítvány benyújtását követően a nyomozási bíró dönthet úgy, hogy a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, így ekkor megindul a nyomozás, vagy folytatódik az eljárás. Ez a döntés kötelező erővel bír.
Ha a felülbírálati indítvány alapján a bíróság a nyomozás elrendeléséről, vagy folytatásáról döntött, és a nyomozó hatóság, ügyészség ismételten megszünteti a büntetőeljárást, akkor ismételt felülbírálati indítvány benyújtására van lehetőség.
Ha a bíróság úgy látja, hogy a megszüntető határozat hatályon kívül helyezésének lenne helye, akkor a bíróság a határozat hatályon kívül helyezése helyett megállapítja, hogy vádindítvány benyújtásának lehet helye.
Az ügyészség ugyanis nem kötelezhető a vádemelésre, ilyen előírás alkotmányellenes és az ügyészség függetlenségével összeegyeztethetetlen volna. A felülbírálati indítványt benyújtó azonban vádindítványt nyújthat be, azaz lehetősége van bíróság elé vinni az ügyet.
Ilyen azonban a jogintézmény megszületése óta egyetlenegy esetben sem történt, ami egyértelművé teszi, hogy minden vitatott ügyben az ügyészség törvényesen és helyesen járt el.
A felülbírálati indítvánnyal, mint jogintézménnyel kapcsolatban minden fontos információ megtalálható itt:
https://ugyeszseg.hu/anonimizalt-hatarozatok/
3. Az ügyészség hierarchikus felépítése
A jelentés kifogásolja, miszerint „.. az ügyészség szigorúan hierarchikus felépítése, valamint a belső fékek és ellensúlyok hiánya növeli annak állandó kockázatát, hogy vezető ügyészek befolyásolják az alárendelt ügyészek munkáját, többek között egyedi ügyekben is.”
A jelentésben írtak pontatlanok és félrevezetők a következők miatt.
Az Európa Tanács keretében működő, Európai Ügyészek Konzultatív Tanácsa a Rec. 2000. 19. számú ajánlásában megállapította, hogy az ügyészség hierarchikus felépítése jogállami megoldás.
Ugyanerre a véleményre jutott a Velencei Bizottság is a 2012. június 19-én kelt, 668/2012. számú véleményében. Ebben megállapította, hogy a magyar ügyészi szervezet hierarchikus felépítésű, autonóm szervezet, ami lehetővé teszi az ügyészek politikától mentes tevékenységét. Az ügyészségre vonatkozó törvények az ügyészek tekintetében fontos, a korrupció kiküszöbölésére alkalmas garanciákat tartalmaznak.
A magyar ügyészi szervezet független a végrehajtó hatalomtól, a kormány vagy az igazságügyi miniszter nem utasíthatja a legfőbb ügyészt. Független, illetve a parlament felé beszámolási kötelezettséggel bíró ügyészi szervezet működik az Európai Unióban Magyarországon kívül például Szlovákiában, Finnországban és Portugáliában is. A francia és a német ügyészi szervezeti modell pedig – amellett, hogy az igazságügyi miniszter utasíthatja és Franciaországban vissza is hívhatja az ügyészeket – erősen hierarchizált. A felsorolt államok ügyészi szervezetével szemben a Bizottság – a magyar modellel való részbeni egyezések ellenére – nem emelt kifogást.
A legfőbb ügyész egyedi ügyben utasítást nem ad. Olyan jogköre sincs, mint pl. a szlovák legfőbb ügyésznek, aki saját hatáskörben bármilyen ügyben folyó eljárást indokolás nélkül megszüntethet (Szlovák büntetőeljárási törvény 363. §-a.)
A szervezet felépítéséből és a jogszabályi rendelkezésekből következik az, hogy a vezető ügyész utasítást adhat a beosztott ügyésznek, mely esetben az utasításért már ő felel. Amennyiben az ügyész a felettes ügyész utasításával nem ért egyet, kérheti annak írásba foglalását, ennek megtörténtéig az utasítás végrehajtása nem kötelező.
Ha az utasítást az ügyész jogszabállyal vagy jogi meggyőződésével nem tartja összeegyeztethetőnek, az ügy elintézése alól mentesítését kérheti írásban, jogi álláspontját kifejtve, ilyen kérelem teljesítése pedig nem tagadható meg.
4. „Magas szinten” elkövetett korrupció
A jelentésben írtak szerint „Bár az alacsony szinten elkövetett korrupciós ügyekben nőtt a korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények miatti elítélések száma, a magas szinten elkövetett korrupcióval szemben még mindig nem sikerült jelentős eredményeket elérni.”
Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a magas szintű korrupciós ügyekkel kapcsolatban a Bizottság szakértői 2022. és 2023. években tettek fel kérdéseket. Az ügyészség képviselőivel 2024. februárjában tartott megbeszélésre megküldött kérdésekben a magas szintű korrupciós ügyekkel kapcsolatos adatkérés nem szerepelt, így a fejleményekről az ügyészség nem adott tájékoztatást. Maga a Bizottság sem friss adatokra, hanem a 2022. és 2023. évi jogállamisági jelentések megállapításaira hivatkozik.
Megjegyzendő továbbá, hogy a magyar Büntető Törvénykönyv nem ismeri a magas szintű korrupció fogalmát, illetve annak egzakt definíciója a nemzetközi (uniós) jogban sem található meg. Az ügyészség továbbra is várja annak visszajelzését, hogy az Európai Bizottság magas szintű korrupciós ügyekre vonatkozó értelmezése mit takar.
Az ügyészség egyébként korrupciós ügyekben számos vezető beosztású tisztségviselővel szemben emelt vádat, mely ügyekről a sajtót és a közvéleményt tájékoztatta.
5. A korrupcióérzékelési index
A jelentésben olvasható az is, hogy „A szakértők és a cégvezetők úgy vélik, hogy a közszférában a korrupció szintje továbbra is magas.”
Ez az állítás sem állja meg a helyét.
Az ügyészség figyelemmel kísér minden olyan kimutatást, elemzést, amely alkalmas lehet a korrupció magyarországi helyzetének minél teljesebb bemutatására.
Az Eurobarometer 2023. júniusában tette közzé „Az állampolgárok hozzáállása az EU-ban tapasztalható korrupcióhoz 2023-ban” című felmérésének megállapításait.
Az Eurobarometer 2023-as felmérése a megkérdezettek esetében nagy különbséget mutat aközött, hogy mit gondolnak arról, mennyire elterjedt a korrupció hazánkban (88 % válaszolt akként, hogy elterjedt) és aközött, hogy a válaszadót érinti-e a korrupció a mindennapi életben. Ez utóbbi kérdésre 22%-a válaszolt igennel, amely eredmény – ellentétben a Transparency International jóval kedvezőtlenebb képet adó felmérésével – az uniós tagállamok középmezőnyébe teszi Magyarországot, és két százalékponttal jobb az uniós átlagnál.
Még nagyobb az eltérés az arra a kérdésre adott válasznál, hogy a válaszadó személyesen tapasztalt-e az elmúlt 12 hónapban korrupciós esetet, vagy volt-e annak tanúja: 9% válaszolt akként, hogy igen. Az ügyészség hatáskörébe ezen 9 % tartozik.
Az ügyészség ezzel kapcsolatban kiadott sajtóközleménye itt érhető el:
Összegezve:
A jogállamiság jelentés ügyészséget érintő állításai valótlanok és félrevezetők. Magyarország Ügyészsége alkotmányos helyzetéből adódóan hierarchikus felépítésű, mely szervezet minden egyes ügyben politikai befolyástól mentesen, a törvényi előírásokat maradéktalanul betartva, szakszerűen jár el.
A felülbírálati indítvánnyal megtámadható ügyekben vádindítvány benyújtására nem került sor, tehát a vitatott ügyekben hozott bírósági döntések is igazolják, hogy az ügyészség törvényesen és helyesen döntött.