Milliárdos hűtlen kezelés az Orgoványi Takarékszövetkezetnél

A bűn­ügy vád­lott­ja, egy férfi, a taka­rék­szö­vet­ke­zet egyik ügy­ve­ze­tő igaz­ga­tó­ja volt. Fel­ada­tai közé tar­to­zott az, hogy a hite­le­zés­re vonat­ko­zó tör­vé­nyek­nek meg­fe­le­lő sza­bály­za­to­kat készít­sen és azo­kat betar­tas­sa a pénz­in­té­zet műkö­dé­se során.

A vád­lott 2006-tól kez­dő­dő­en olyan hite­le­zé­si mecha­niz­must ala­kí­tott ki és köve­tett, ami szem­be­ment a tör­vé­nyek­kel és a belső sza­bály­za­tok­kal. A férfi isme­ret­sé­gi köré­be tar­toz­tak azok a vál­lal­ko­zók, akik rend­sze­re­sen for­dul­tak hitel­ké­re­lem­mel a taka­rék­szö­vet­ke­zet­hez. Az alap­ve­tő­en kis­tér­sé­gi pénz­ügyi szol­gál­ta­tást végző taka­rék­szö­vet­ke­zet kom­pe­ten­ci­á­ját a hitelt igény­lő fővá­ro­si, Bács-Kiskun, Bara­nya, Pest megyei cégek több eset­ben meg­ha­lad­ták. A ked­ve­ző hitel­bí­rá­lat­nak az sem volt aka­dá­lya, ha a vál­lal­ko­zás a hitel­szer­ző­dés meg­kö­té­sé­nek pil­la­na­tá­ban olyan pénz­ügyi kon­dí­ci­ók­kal ren­del­ke­zett, ame­lyek a sza­bá­lyok sze­rint nem tet­ték volna lehe­tő­vé a hitel folyósítását.

A vád­lott sze­mé­lyes meg­be­szé­lés alap­ján egye­dül dön­tött a hite­lek­ről, a kérel­mek elbí­rá­lá­sa csak for­má­li­san műkö­dött. Ami­kor az ügy­fe­lek nem, vagy kése­del­me­sen fizet­tek, a hite­le­ket átstruk­túrál­ták. Az adós fel­szó­lí­tás helyett újabb és újabb ked­vez­mé­nye­ket kapott a pénz­in­té­zet­től. A vád­lott 10 mil­lió forint­tól 900 mil­lió forin­tig ter­je­dő összeg­ben kötött ilyen módon hitel­szer­ző­dé­se­ket, ame­lye­ket az adó­sok nem vagy csak nagyon kis rész­ben fizet­tek vissza.

Elő­for­dult olyan eset, ami­kor a taka­rék­szö­vet­ke­zet az ügy­fe­lek pén­zé­ből több éven keresz­tül finan­szí­ro­zott egy olyan céget, ame­lyik lakó­park és szál­lo­da épí­té­sé­be kez­dett, hitel­ből. Az építő cég önerő­vel nem ren­del­ke­zett, vesz­te­sé­ges volt. A taka­rék­szö­vet­ke­zet 2009-ben átvál­lal­ta a hite­le­ket úgy, hogy a pénz­in­té­zet meg­vá­sá­rol­ta az ingat­lant, majd azt az építő cég, egy sza­bály­ta­lan lízing­szer­ző­dés kere­té­ben üze­mel­te­tő­ként vissza­kap­ta. Bár az építő cég a lízing­dí­ja­kat nem fizet­te, a taka­rék­szö­vet­ke­zet újabb hite­le­ket nyúj­tott és a szer­ző­dés futam­ide­jét is meghosszabbította.

A vád­lott a sza­bály­ta­lan ügy­le­tek­kel össze­sen mint­egy 9 mil­li­árd forint vagyo­ni hát­rányt oko­zott a taka­rék­szö­vet­ke­zet­nek. E műve­le­tek lebo­nyo­lí­tá­sá­ban a bűn­ügy továb­bi vád­lott­jai, két férfi és egy nő a taka­rék­szö­vet­ke­zet­nél vég­zett mun­ká­juk során nyúj­tot­tak segítséget.

A Magyar Nem­ze­ti Bank e visszás­sá­gok fel­tá­rá­sa után 2014-ben a taka­rék­szö­vet­ke­zet műkö­dé­si enge­dé­lyét vissza­von­ta és a taka­rék­szö­vet­ke­zet fel­szá­mo­lá­sát kezdeményezte.
A Pest Megyei Főügyész­ség a vád­lot­ta­kat külö­nö­sen jelen­tős vagyo­ni hát­rányt okozó, foly­ta­tó­la­go­san elkö­ve­tett hűt­len keze­lés bűn­tet­té­vel vádolja.