Pálinkafőzés közben gyújtotta fel ismerősét - a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség sajtóközleménye

A Mis­kol­ci Tör­vény­szék külö­nös kegyet­len­ség­gel elkö­ve­tett ember­ölés bűn­tet­té­nek kísér­le­te miatt 11 év fegy­ház­bün­te­tés­re ítél­te azt a fér­fit, aki pálin­ka­fő­zés köz­ben fel­gyúj­tot­ta ismerősét.

Az íté­le­ti tény­ál­lás sze­rint a bor­so­di kis­vá­ros­ban élő, bün­te­tett elő­éle­tű vád­lott 2017. augusz­tus 12-én együtt ita­lo­zott és szil­vát sze­dett ott­ho­ná­nak udva­rán egy isme­rő­sé­vel. A két férfi pálin­kát sze­re­tett volna főzni az össze­gyűj­tött gyü­mölcs­ből, ezért azt egy edény­ben az udvar köze­pén elkezd­ték főzni. A vád­lott már a tűz meg­gyúj­tá­sa előtt is folya­ma­to­san köte­ke­dett a sér­tet­tel, illet­ve több­ször meg is ütöt­te őt. Ezután a főzés­ben gug­gol­va segéd­ke­ző sér­tett mögé lopa­ko­dott, egy edény­ből ben­zint öntött a hátá­ra, majd meg­gyúj­tot­ta a póló­ját, miköz­ben meg­ölés­sel fenye­get­te. Mivel a póló azon­nal tüzet fogott, a sér­tett letép­te magá­ról és a köze­li gyer­mek­me­den­cé­ben tárolt vízbe vetet­te magát, így a tűz kialudt. Ezután mene­kül­ni pró­bált, de a vád­lott az utcán utol­ér­te, elvet­te a nad­rág­szí­ját, azzal ütle­gel­te. Több­ször meg is rúgta a föld­re zuha­nó, véd­te­len embert, aki félel­mé­ben nem fej­tett ki nagyobb ellen­ál­lást. „Állj fel kutya, állj az osz­lop­hoz, kiköt­lek kutya! – így kia­bált a fel­in­dult vád­lott, miköz­ben a szí­jat a sér­tett nya­ká­ba tette, keze­it is össze­kö­töz­te vele és folya­ma­to­san bán­tal­maz­ta. Egy szem­ta­nú a rend­őr­ség­től kért segít­sé­get, a gát­lás­ta­lan vád­lott azon­ban még a rend­őri intéz­ke­dés­nek sem akar­ta alá­vet­ni magát, ezért vele szem­ben testi kény­szert kel­lett alkalmazni.

A vád­lott a bűn­cse­lek­mény elkö­ve­té­sét tagad­ta, a tör­vény­szék – ügyész­ség­gel egye­ző – állás­pont­ja sze­rint azon­ban a ter­helt szán­dé­ka az volt, hogy isme­rő­se halá­lát okoz­za. A gyú­lé­kony folya­dék test­fe­lü­let­re önté­sé­nek és láng­ra lob­ban­tá­sá­nak mód­já­ból, vala­mint az ölési szán­dék han­goz­ta­tá­sá­ból kizá­ró­lag arra lehet követ­kez­tet­ni, hogy kíván­ta a sér­tett halá­lát. A hát tel­jes terü­le­tén, a nya­kon, vala­mint mind­két vál­lon és fel­ka­ron kiala­kult égési sérü­lé­sek a sér­tett tes­té­nek 11 szá­za­lé­kát érin­tet­ték. Élet­ve­szé­lyes álla­pot kiala­ku­lá­sá­nak elma­ra­dá­sa a hideg vizes meden­cé­be ugrá­sá­nak volt köszönhető.

Az íté­let ellen az elkö­ve­tő védő­jé­vel együtt fel­leb­be­zést jelen­tett be, első­sor­ban fel­men­tés, másod­sor­ban a bün­te­tés eny­hí­té­se érdekében.

A Deb­re­ce­ni Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség állás­pont­ja sze­rint az első­fo­kú bíró­ság íté­le­te tör­vé­nyes és meg­ala­po­zott, a vád­lott által elkö­ve­tett bűn­cse­lek­mény jogi minő­sí­té­se tör­vé­nyes. A bíró­ság kel­lő­en meg­in­do­kol­ta, hogy a ter­helt cse­lek­mé­nye miért minő­sül külö­nös kegyet­len­ség­gel elkö­ve­tett­nek, figye­lem­mel arra, hogy az álta­la oko­zott égési sérü­lé­sek az átla­gost jóval meg­ha­la­dó testi, lelki gyöt­rel­met, szen­ve­dést okoz­tak a sér­tett­nek. Ezért a védel­mi fel­leb­be­zé­sek nem megalapozottak.

A bün­te­tő­ügy­ben másod­fo­kon a Deb­re­ce­ni Íté­lő­táb­la határoz.