Pénzt kértek azért, hogy ne licitáljanak - befolyásolták a földárverések menetét

A Bács-Kiskun Megyei Főügyész­ség vesz­te­ge­tés elfo­ga­dá­sa ható­sá­gi eljá­rás­ban bűn­tet­te miatt vádat emelt egy 48 éves oros­há­zi fér­fi­vel és 11 tár­sá­val szem­ben, akik 2016-ban a kor­mány­hi­va­ta­lok által lefoly­ta­tott mező- és erdő­gaz­da­sá­gi hasz­no­sí­tá­sú föl­dek árve­ré­sén jog­ta­lan előnyt kér­tek az árve­rés­re regiszt­rá­ló, elő­vá­sár­lá­si jog­gal ren­del­ke­ző helyi föld­mű­ves gaz­dál­ko­dók­tól azért, hogy az árve­ré­sen lici­tá­lás­sal ne emel­jék meg a föld kiki­ál­tá­si árát. 

A Bács-Kiskun és Békés megyé­ben, vala­mint Buda­pes­ten és Szom­bat­he­lyen élő vád­lot­tak saját rész­re is több alka­lom­mal vásá­rol­tak árve­ré­se­ken mező- és erdő­gaz­da­sá­gi hasz­no­sí­tá­sú föld­te­rü­le­te­ket. A vád­lot­tak azon­ban 2016-ban – kihasz­nál­va azt, hogy az elő­vá­sár­lá­si jog­gal ren­del­ke­ző, hatá­ro­zott véte­li szán­dék­kal érke­ző helyi gaz­dák mini­mál­áron sze­ret­nék meg­vá­sá­rol­ni az ingat­lant – egy­más között egyez­tet­ték, hogy az adott árve­rés­re ki regiszt­rál, majd az árve­rés hely­szí­nén beszél­ge­tést kez­de­mé­nyez­tek az árve­re­zők­kel. A beszél­ge­té­sek során fel­mér­ték azt, hogy ki az esé­lye­sebb árve­ré­si vevő, ki az az elő­vá­sár­lá­si jog­gal ren­del­ke­ző föl­det hasz­ná­ló föld­mű­ves, aki­nek a föld fek­vé­se, lénye­ges sajá­tos­sá­gai, aranykorona-értéke, műve­lé­si ága miatt komoly érde­ke fűző­dik az árve­re­zés­re kerü­lő föld megvásárlásához.

A vád­lot­tak a meg­szer­zett infor­má­ci­ók alap­ján még a regiszt­rá­ci­ót meg­elő­ző­en azt állí­tot­ták a föl­det meg­vá­sá­rol­ni szán­dé­ko­zó árve­ré­si vevők­nek, hogy amennyi­ben fizet­nek nekik egy bizo­nyos össze­get, akkor nem regiszt­rál­nak az árve­rés­re, vagy a regiszt­rá­ció elle­né­re nem lici­tál­nak az árve­rés során és az érde­kelt föld­mű­ves a kiki­ál­tá­si ár felé­nek meg­fe­le­lő össze­gért vehe­ti meg a föl­det. A vád­lot­tak álta­lá­ban a becs­ér­ték és a kiki­ál­tá­si ár fele közöt­ti külön­bö­zet­nek meg­fe­le­lő össze­get kér­tek a gazdáktól.

A vád­lot­tak kilá­tás­ba helyez­ték, hogy amennyi­ben a poten­ci­á­lis vevő nem haj­lan­dó az álta­luk meg­ha­tá­ro­zott össze­get kifi­zet­ni, akkor a lici­tá­lás során olyan mér­ték­ben meg­eme­lik a véte­li aján­la­tot, hogy a vásár­lá­si szán­dék­kal érke­zett helyi gaz­dák vagy eláll­nak a továb­bi lici­tá­lás­tól, vagy csak a becs­ér­ték több­szö­rö­sé­ért vehe­tik meg a föl­det. A vád­lot­tak az ily módon álta­luk befo­lyá­solt árve­re­ző nyi­lat­ko­za­tá­nak függ­vé­nyé­ben dön­töt­tek arról, hogy közü­lük hányan regiszt­rál­nak, illet­ve az árve­rés során licitálnak-e és a lici­tá­lás során med­dig eme­lik meg a véte­li ajánlatot.

A vád­lot­tak Kalo­csán, Berettyó­új­fa­lu­ban, Zala­eger­sze­gen és Rác­ke­vén tar­tott föld­ár­ve­ré­sek mene­tét befo­lyá­sol­ták azzal, hogy jog­ta­lan előnyt kér­tek az elő­vá­sár­lá­si jog­gal ren­del­ke­ző árve­re­zők­től azért, hogy az árve­ré­sen regiszt­rált árve­re­ző­ként a tör­vé­nyes jogu­kat ne gya­ko­rol­ják, lici­tá­lás­sal ne emel­jék meg a föld kiki­ál­tá­si árát. A helyi gaz­dák végül nem fizet­tek a vádlottaknak.

A főügyész­ség a bün­tet­len elő­éle­tű vád­lot­tak­kal szem­ben bör­tön­bün­te­tés kisza­bá­sát indít­vá­nyoz­za. A vád­lot­tak bűnös­sé­gé­ről a Kecs­ke­mé­ti Tör­vény­szék fog dönteni.