A nemzetek Európája a jogrendek sokféleségének Európáját is jelenti, annak ellenére, hogy a nemzeti szabályozásoknak sok tekintetben alkalmazkodniuk kell az uniós joghoz. Az ügyészségek helye az unió országainak intézményrendszerében függ az adott állam jogi kultúrájától, hagyományaitól és alkotmányos berendezkedésétől. Polt Péter legfőbb ügyész az Alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulóján rendezett, székesfehérvári konferencián részletesen beszélt a különböző európai modellekről: „…..Vannak tagállamok, ahol az ügyészég egyáltalán nem is szerepel az alkotmányos szabályok között, hanem azokat az igazságszolgáltatásra vonatkozó egyéb garanciális szabályok között találjuk. Van olyan tagállam, ahol az ügyészség az igazságszolgáltatást tárgyaló fejezetben kap helyet, és végül van olyan tagállam, ahol az alkotmány az ügyészségre nézve önálló fejezetben tartalmaz rendelkezéseket – mint hazánkban is.
Ebből a sokszínűségből következik az is, hogy Európában az ügyészségek sokféle típusa található meg. Legfontosabb közös jellemzőjük, hogy az állami büntetőmonopólium megtestesítőjeként funkcionálnak. Azt azonban, hogy ezt hogyan teszik, már eltérő modellek szerint vizsgálhatjuk. A két legnagyobb kör, amelybe tradicionálisan csoportosítani szokták az ügyészségeket, az a kormányzathoz való viszonyuk. Egyik halmaz a kormányzathoz rendelt ügyészségeket tartalmazza, amelyek szervezetileg jellemzően az igazságügyi miniszter irányítását szokták feltételezni….A másik halmaz az úgynevezett független ügyészségek köre. A független jelző itt hozzáadott érték, és a szervezeti függetlenségre utal, hiszen a döntéshozatalában (azaz a működésében) a kormány alá rendelt ügyészségeket sem lehet vádemelésre utasítani….
Azt már tehát látjuk, hogy sokféle alkotmányos szabályozási modell és ugyanígy sokféle ügyészségi modell létezik Európában. Ezek egyikéről sem mondta ki egyetlen nemzetközi szervezet sem, hogy demokratikusabb vagy hatékonyabb lenne a másiknál….Fontos lépésnek tartom, hogy az európai jogközösség felismerte a különböző modellek létjogosultságát és különösen azt, hogy ezek nemhogy gyengítenék, hanem erősítik a kontinens jogéletét”.
Forrás: Polt Péter: Törvény és igazság című hamarosan megjelenő kötete
