Sajtóközlemény a volt igazságügyi miniszter magánbeszélgetését tartalmazó hangfelvétellel kapcsolatos nyomozásról

Átfo­gó, ala­pos, min­den rész­let­re kiter­je­dő vizs­gá­lat után a Fővá­ro­si Nyo­mo­zó Ügyész­ség meg­szün­tet­te a volt igaz­ság­ügyi minisz­ter magán­be­szél­ge­té­sét tar­tal­ma­zó hang­fel­vé­tel­lel kap­cso­la­tos nyo­mo­zást. A hatá­ro­zat­tal szem­ben felül­bí­rá­la­ti indít­vány benyúj­tá­sá­nak van helye.

A Fővá­ro­si Nyo­mo­zó Ügyész­ség előtt a nyo­mo­zás dr. Magyar Péter két, közös­sé­gi médi­á­ban meg­je­lent bejegy­zé­sé­re ala­po­zott fel­je­len­tés alap­ján indult meg. Ezen bejegy­zé­sek tar­tal­má­nak tisz­tá­zá­sa érde­ké­ben a nyo­mo­zó ügyész­ség a nyo­mo­zás­ban dr. Magyar Pétert tanú­ként hall­gat­ta ki.

A tanú­ki­hall­ga­tást köve­tő­en a nyo­mo­zás három bűn­cse­lek­mény gya­nú­ját vizs­gál­ta. A nyo­mo­zás főbb meg­ál­la­pí­tá­sa­it az aláb­bi­ak­ban ismertetjük.

Kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mény fel­je­len­té­se elmu­lasz­tá­sá­nak bűntette

A nyo­mo­zás során meg­ál­la­pí­tást nyert – a hang­fel­vé­tel, a tanú­val­lo­má­sok és a Schadl-Völner ügy ira­tai alap­ján –, hogy egyet­len kor­mány­tag­nak vagy más hiva­ta­los sze­mély­nek sem volt tudo­má­sa az elő­ké­szí­tő eljá­rás elren­de­lé­se, 2021. már­ci­us 5. nap­ját meg­elő­ző­en a kor­rup­ci­ós cse­lek­mény­ről. A bűn­cse­lek­mény csak le nem lep­le­zett kor­rup­ci­ós cse­lek­mény­re követ­he­tő el. A kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mény fel­je­len­té­se elmu­lasz­tá­sá­nak bűn­tet­te miatt folyó nyo­mo­zást ezért a nyo­mo­zó ügyész­ség bűn­cse­lek­mény hiá­nyá­ban megszüntette.

A Schadl-Völner ügy nyo­mo­za­ti ira­ta­i­ból tör­té­nő fel­té­te­le­zett kihú­zá­sok­kal kap­cso­la­tos hiva­ta­li vissza­élés bűntette

A nyo­mo­zás egy­ér­tel­mű­en meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy az ügy­ira­to­kat senki nem mani­pu­lál­ta, az ügyész­ség min­den bün­te­tő­jo­gi­lag rele­váns ada­tot a jog­sza­bá­lyi elő­írá­sok­nak meg­fe­le­lő­en értékelt.

A nyo­mo­zás során tanú­ként nyi­lat­ko­zott – más tanú­ként kihall­ga­tott sze­mé­lyek mel­lett – dr. Varga Judit, Rogán Antal és dr. Gulyás Ger­gely. A tanúk egy­sé­ge­sen akként val­lot­tak, hogy a nyo­mo­za­ti ira­to­kat nem ismer­ték, a saj­tó­ból tájé­ko­zód­tak csak.

A meg­ál­la­pí­tott tények sze­rint a hang­fel­vé­te­len dr. Varga Judit plety­ká­kat osz­tott meg fér­jé­vel, illet­ve a dr. Magyar Péter által elmon­dot­tak­kal nem vitat­ko­zott, azo­kat a fér­jé­re ráhagy­ta. Ezt alá­tá­maszt­ja, hogy a beszél­ge­tés olyan tár­gyi téve­dé­se­ket tar­tal­maz, ame­lyek kizár­ják azt, hogy az infor­má­ci­ó­kat az ügyész­sé­gi ada­tok­ból, vagy ezen infor­má­ci­ó­kat az ira­to­kat tény­le­ge­sen isme­rő sze­mély­től szerezték.

A nyo­mo­zás kitért arra is, hogy a nyo­mo­zás meg­in­du­lá­sá­tól kezd­ve folya­ma­to­san több pél­dá­nya volt a nyo­mo­za­ti irat­nak mind az ügyész­sé­gen, mind ügyész­sé­gen kívü­li sze­rep­lők­nél - bíró­sá­gok­nál, Nem­ze­ti Védel­mi Szol­gá­lat­nál, védők­nél, gya­nú­sí­tot­tak­nál - amely tény a kihú­zás meg­va­ló­sít­ha­tó­sá­gát lehe­tet­len­né tette.

A nyo­mo­zás vizs­gál­ta a lehall­ga­tás során rög­zí­tett hang­fel­vé­te­lek sor­sát, és meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy azok vagy meg­ta­lál­ha­tó­ak a Fővá­ro­si Tör­vény­szék­nek meg­kül­dött nyo­mo­za­ti ira­tok és bűn­je­lek között, vagy az alap­ügy­ről lekü­lö­ní­tett nyo­mo­zá­sok ira­ta­i­ban van­nak, vagy azért kel­lett töröl­ni a bizo­nyí­ték­ként fel nem hasz­nál­ha­tó ira­to­kat, mert ezt tör­vé­nyi köte­le­zett­ség írta elő.

A nyo­mo­za­ti ira­tok fel­té­te­le­zett mani­pu­lá­ci­ó­ja kap­csán a nyo­mo­zás meg­ál­la­pí­tot­ta tehát, hogy a dr. Varga Judit és dr. Magyar Péter közöt­ti magán­be­szél­ge­té­sen elhang­zot­tak objek­tív tények­kel cáfol­ha­tók. A lehall­ga­tás során készült hang­fel­vé­te­lek sorsa végig nyo­mon követ­he­tő volt az eljá­rás­ban. Nem volt arra irá­nyu­ló kísér­let, hogy külső sze­mély befo­lyá­sol­ja a nyo­mo­zást. Mind­ezek alap­ján a nyo­mo­zást a nyo­mo­zó ügyész­ség bűn­cse­lek­mény hiá­nyá­ban megszüntette.

Hiva­ta­li vissza­élés bűn­tet­té­nek gya­nú­ja annak kap­csán, hogy dr. Völ­ner Pált jog­el­le­ne­sen figyel­mez­tet­ték a büntetőeljárásról

A fel­me­rült azon fel­té­te­le­zés kap­csán, hogy dr. Völ­ner Pált 2021 tava­szán a bün­te­tő­el­já­rás­ról figyel­mez­tet­ték, a nyo­mo­zás azt álla­pí­tot­ta meg, hogy dr. Völ­ner Pál­lal szem­ben 2021 tava­szán nem folyt bün­te­tő­el­já­rás, őt nem hall­gat­ták le, sze­re­pe az ügy­ben ekkor még nem merült fel. Lehall­ga­tá­sa 2021. októ­ber 3-án kezdődött.

Azon gya­nú­val kap­cso­lat­ban, hogy dr. Völ­ner Pál kapott figyel­mez­te­tést az elle­ne folyó bün­te­tő­el­já­rás­ról köz­vet­le­nül dr. Schadl György őri­zet­be véte­le előtt, a nyo­mo­zás meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy dr. Völ­ner Pál 2021. novem­ber 3-án az Orszá­gos Bírói Tanács ülé­sén vett részt, ahon­nan várat­la­nul távo­zott, mielőtt az őt érin­tő napi­ren­di pont­ra sor került volna, majd a dr. Schadl Györggyel meg­be­szélt talál­ko­zó­ra sem ment el. Arra vonat­ko­zó­an nincs adat, hogy az OBT ülé­sen dr. Völ­ner Pál kivel talál­ko­zott, kivel beszélt. Más­nap, novem­ber 4-én dr. Völ­ner Pál az Igaz­ság­ügyi Minisz­té­ri­um­ban hiva­ta­los ren­dez­vé­nyen talál­ko­zott dr. Schadl Györggyel, aki­nek a visel­ke­dé­se ezt köve­tő­en nem vál­to­zott meg.

A dr. Völ­ner Pál­lal szem­be­ni nyo­mo­zás­ról tudott a bíró­ság, a Nem­ze­ti Védel­mi Szol­gá­lat és a tit­kos­szol­gá­lat, mivel az eljá­rás során külön­bö­ző nyo­mo­zás­sal kap­cso­la­tos fel­ada­to­kat lát­tak el.

A nyo­mo­zás során bizo­nyí­té­kok hiá­nyá­ban nem volt tisz­táz­ha­tó, hogy dr. Völ­ner Pál kapott-e infor­má­ci­ót az elle­ne folyó nyo­mo­zás­ról, emi­att a nyo­mo­zást a nyo­mo­zó ügyész­ség – ebben a tekin­tet­ben – bizo­nyí­tott­ság hiá­nyá­ban szün­tet­te meg.

A Schadl-Völner ügy­ben az ügyész­ség vala­mennyi bűn­cse­lek­mény­gya­nús eset­ben eljárt, a fele­lő­sö­ket bíró­ság elé állí­tot­ta, és gon­dos­ko­dott továb­bi bün­te­tő­el­já­rá­sok lefoly­ta­tá­sá­ról, a hang­fel­vé­tel vala­mennyi ezzel ellen­té­tes állí­tá­sa egy­ér­tel­mű­en és bizo­nyí­tot­tan valót­lan volt.

A nyo­mo­zást meg­szün­te­tő hatá­ro­za­tot, a köz­sze­rep­lő­kön kívül ano­ni­mi­zált for­má­ban a nyil­vá­nos­ság tájé­koz­ta­tá­sa érde­ké­ben a köz­le­mény mel­lék­le­te­ként elér­he­tő. Fel­hív­juk a figyel­met, hogy a hatá­ro­zat ezen, tájé­koz­ta­tá­si célú nyil­vá­nos­ság­ra hoza­ta­la a Be. 817. §/C. § (6) bekez­dé­se sze­rin­ti jogo­sult­sá­got nem ala­poz­za meg.