Ugrás a tartalomra
Főoldal » Hírek » Senki sem befolyásolta a Fővárosi Törvényszék döntését – a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleménye

A Buda­pes­ti Regi­o­ná­lis Nyo­mo­zó Ügyész­ség meg­szün­tet­te a nyo­mo­zást, amely egy volt bíró saj­tó­ban tett, a bírói füg­get­len­sé­get sértő cse­lek­mény­re utaló nyi­lat­ko­za­ta alap­ján a Fővá­ro­si Tör­vény­szék elnö­ké­nek fel­je­len­té­sé­re indult.

Egy volt bíró egy online műsor­ban újság­írói kér­dés­re azt nyi­lat­koz­ta, hogy ami­kor hat évvel koráb­ban ide­ig­le­ne­sen a Fővá­ro­si Tör­vény­szék Bün­te­tő Kol­lé­gi­u­mát vezet­te, egy poli­ti­ka­i­lag rend­kí­vül kényes ügy­ben egy igaz­ga­tá­si veze­tő részé­ről hatá­ro­zott, konk­rét kérés érke­zett felé. A kérés arra irá­nyult, hogy az ügy kiosz­tá­sá­nak befo­lyá­so­lá­sá­val az érde­mi dön­tést érin­tő­en a kívánt ered­mény szülessen.

A Fővá­ro­si Tör­vény­szék elnö­ke a volt bíró által tett nyi­lat­ko­zat kap­csán hiva­ta­li vissza­élés miatt fel­je­len­tést tett a konk­rét kérést eset­le­ge­sen meg­fo­gal­ma­zó isme­ret­len igaz­ga­tá­si veze­tő­vel szemben.

Az ügyész­ség a nyo­mo­zás ered­mé­nye­ként meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy az emlí­tett ügy 2018-ban lezá­rult, így a hiva­ta­li vissza­élés bűn­tet­te leg­ké­sőbb 2023 augusz­tu­sá­ban elévült. E körül­mény­re figye­lem­mel a vonat­ko­zó jog­sza­bá­lyi ren­del­ke­zé­sek alap­ján az eljá­rás meg­szün­te­té­sé­ről kel­lett rendelkezni.

Az ügyész­ség a fen­ti­e­ken túl azon­ban a nyo­mo­zás során érté­kelt bizo­nyí­té­kok – így külö­nö­sen a volt bíró tanú­val­lo­má­sa és a Fővá­ro­si Tör­vény­szék­től beszer­zett ada­tok – alap­ján azt is meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy a volt bíró által emlí­tett üggyel össze­füg­gés­ben nem álla­pít­ha­tó meg bűn­cse­lek­mény elkövetése.

A volt bíró a tanú­val­lo­má­sá­ban egyet­len olyan jogi­lag érté­kel­he­tő körül­mény­ről sem tudott beszá­mol­ni, amely arra utalt volna, hogy a bíró­ság bár­me­lyik igaz­ga­tá­si veze­tő­je befo­lyá­sol­ni kíván­ta volna az ügy eldön­té­sét. A tanú az igaz­ga­tá­si veze­tők azon kéré­sét, hogy az adott ügyet olyan bíró tár­gyal­ja, aki a meg­fe­le­lő szak­mai szín­vo­na­lú dön­tés meg­ho­za­ta­la mel­lett a jelen­tős saj­tó­ér­dek­lő­dést is kezel­ni tudja, a saját szub­jek­tív, nem ténye­ken ala­pu­ló fel­té­te­le­zé­sei alap­ján érté­kel­te akként, hogy a veze­tők meg­kí­sé­rel­ték a dön­tést befolyásolni.

A volt bíró a val­lo­má­sá­ban kife­je­zet­ten akként nyi­lat­ko­zott, hogy annak ide­jén azért nem tett fel­je­len­tést, mert úgy ítél­te meg, hogy nem tör­tént bűn­cse­lek­mény, illet­ve azt is elmond­ta, hogy integ­ri­tást sértő ese­ményt sem jel­zett senkinek.