Súlyosabb büntetést kért az ügyészség a Quaestor-ügy mellékszálaként ismert büntetőper elkövetőire - a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség sajtóközleménye

A Sze­ge­di Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség a bün­te­tés súlyo­sí­tá­sát indít­vá­nyoz­ta egy taka­rék­szö­vet­ke­zet sérel­mé­re meg­va­ló­sult bűn­cse­lek­mé­nyek elkö­ve­tő­i­vel szemben.

Az íté­let sze­rint a taka­rék­szö­vet­ke­zet veze­tő­jé­nek irá­nyí­tá­sá­val for­má­lis eljá­rás kere­té­ben, a jog­sza­bá­lyok és sza­bály­za­tok meg­sze­gé­sé­vel, a pénz­in­té­zet éve­ken keresz­tül nyúj­tott több tíz­mil­lió forint össze­gű köl­csö­nö­ket olyan gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­gok részé­re, ame­lyek nem felel­tek meg a folyó­sí­tá­si fel­té­te­lek­nek. A bűn­cse­lek­mény elkö­ve­té­sé­ben a taka­rék­szö­vet­ke­zet veze­tői, dön­tés­ho­zói és hitel­ügy­in­té­zői, egyes ese­tek­ben az érték­becs­lők, vala­mint a hitel­igény­lők is köz­re­mű­köd­tek, és ennek ered­mé­nye­ként a pénz­in­té­zet­nek 2005. és 2011. között több mint 15 mil­li­árd forint vagyo­ni hát­rá­nya keletkezett. 

Emel­lett az elnök a pénz­in­té­zet vagyo­ná­ból éve­ken keresz­tül, jog­el­le­ne­sen finan­szí­roz­ta a fia érde­kelt­sé­gé­be tar­to­zó kft. gaz­da­sá­gi tevé­keny­sé­gét befek­te­tés­nek álcáz­va. Ennek érde­ké­ben meg­ke­res­te a Quaes­tor cég­cso­port veze­tő­jét, hogy tegye lehe­tő­vé a kft. gaz­da­sá­gi tevé­keny­sé­gé­nek szín­lelt érték­pa­pír­vá­sár­lá­sok kere­té­ben tör­té­nő anya­gi támo­ga­tá­sát. Ellen­szol­gál­ta­tás­ként a taka­rék­szö­vet­ke­zet veze­tő­je a szín­lelt ügy­le­tek kere­té­ben ese­ten­ként a Quaes­tor cég­cso­port köte­le­zett­sé­ge­i­nek tel­je­sí­té­sé­hez szük­sé­ges anya­gi for­rá­so­kat biz­to­sí­tott a pénz­in­té­zet vagyo­ná­ból. A 2004. ápri­lis és 2010. már­ci­us közöt­ti ügy­le­tek során  a taka­rék­szö­vet­ke­zet által érték­pa­pír­vá­sár­lás címén a Quaes­tor cég­cso­port részé­re átutalt össze­ge­ket való­já­ban nem érték­pa­pír­ra, hanem egy fedő­cé­gen keresz­tül nagyobb rész­ben a kft. és a Quaes­tor cso­port­hoz tar­to­zó cégek kiadá­sa­i­nak finan­szí­ro­zá­sá­ra for­dí­tot­ták. A tranz­ak­ci­ó­kat nem érték­pa­pír­ügy­let­ként, hanem köl­csön­ként köny­vel­ték, és az egyes fik­tív érték­pa­pír adás­vé­te­li szer­ző­dé­sek­ben meg­je­lölt érték­pa­pí­ro­kat egyet­len eset­ben sem írták jóvá a taka­rék­szö­vet­ke­zet­nek a Quaes­tor cég­cso­port­nál veze­tett ügy­fél­szám­lá­ján. A bűn­cse­lek­mény ered­mé­nye­ként a taka­rék­szö­vet­ke­zet veze­tő­je és egyik ügy­ve­ze­tő­je, illet­ve a Quaes­tor cég­cso­port veze­tői közel 2,4 mil­li­árd forint vagyo­ni hát­rányt okoz­tak a pénzintézetnek.

Az első­fo­kú bíró­ság töb­bek között hűt­len keze­lés, pénz­mo­sás és vesz­te­ge­tés miatt az elnö­köt 8 év, a két ügy­ve­ze­tőt 6 év, illet­ve 5 év, míg a Quaes­tor cso­port két veze­tő­jét 2 év, illet­ve 1 év sza­bad­ság­vesz­tés­re ítél­te. A továb­bi elkö­ve­tők több­sé­ge fel­füg­gesz­tett sza­bad­ság­vesz­tést kapott. 

Az első­fo­kú ellen az ügyész­ség súlyo­sí­tá­sért, míg az elkö­ve­tők és védő­ik elsőd­le­ge­sen fel­men­té­sért fellebbeztek.

A Sze­ge­di Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség állás­pont­ja sze­rint az első­fo­kú bíró­ság által kisza­bott sza­bad­ság­vesz­tés bün­te­té­sek arány­ta­la­nul eny­hék, ezért a bűn­cse­lek­mé­nyek elkö­ve­té­sé­nek összes körül­mé­nyé­re figye­lem­mel azok súlyo­sí­tá­sa indokolt.

Másod­fo­kon az ügy a Sze­ge­di Íté­lő­táb­lán folytatódik.