A meg­bíz­ha­tó­sá­gi vizs­gá­lat a kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek meg­elő­zé­sé­nek és fel­de­rí­té­sé­nek egyik eszköze. A rend­őr­ség egyik szer­ve, a Nem­ze­ti Védel­mi Szol­gá­lat foly­tat­ja le úgy, hogy a tör­vény­ben meg­ha­tá­ro­zott sze­mé­lyi kört ellenőrzi. Koráb­ban csak a rend­vé­del­mi szer­vek hiva­tá­sos tag­ja­it ellen­őriz­ték, de ma már kiter­jed a kor­mány­za­ti irá­nyí­tás alatt álló köz­szfé­rá­ban dol­go­zók csak­nem tel­jes köré­re. Az ellen­őr­zés lehe­tő­sé­ge – […]

Az ügyész­nek több lehe­tő­sé­ge is van arra - ha úgy ítéli meg, hogy a gya­nú­sí­tott elkö­vet­te a bűn­cse­lek­ményt -, hogy az eljá­rást anél­kül fejez­ze be, hogy az ügyet a bíró­ság elé vinné. Eze­ket a jogi esz­kö­zö­ket össze­fog­la­ló­an elte­re­lés­nek nevez­zük. Ennek egyik for­má­ja a fel­té­te­les ügyé­szi felfüggesztés.

Van­nak, akik­nek már az is nagy szé­gyen, ha bün­te­tő­el­já­rás indul elle­nük. Azok­kal szem­ben, akik elő­ször kerül­tek szem­be a tör­vénnyel, kisebb súlyú bűn­cse­lek­ményt követ­tek el, meg­bán­ták, amit tet­tek, és akik­nek már egy ilyen "dor­gá­lás" is ele­gen­dő­nek lát­szik ahhoz, hogy ne köves­se­nek el újabb bűn­cse­lek­ményt, az ügyész a leg­eny­hébb intéz­ke­dést, a meg­ro­vást alkalmazhatja.

Jogi kife­je­zé­sek: a leg­töb­ben már a mon­dat ele­jén fel­ad­ják, hogy meg­pró­bál­ják meg­ér­te­ni, egy­ál­ta­lán miről is van szó, és ezért nem is lehet hibáz­tat­ni őket. Pedig a fura, sok­szor ért­he­tet­len sza­vak álta­lá­ban fon­tos mon­da­ni­va­lót takar­nak, olyat, amit min­den­ki­nek érte­nie kel­le­ne ahhoz, hogy tudja, mik a jogai, mik a köte­le­zett­sé­gei. Ebben pró­bá­lunk segít­sé­get nyúj­ta­ni a most indu­ló […]

A Nép­sza­va és egyes más médi­u­mok valót­lan állí­tá­sá­val ellen­tét­ben, dr. Polt Péter leg­főbb ügyész nem sér­tett jogot, ami­kor 2019-ben jog­or­vos­la­ti indít­vánnyal élt a tör­vé­nyes­ség érde­ké­ben a Pesti Köz­pon­ti Kerü­le­ti Bíró­ság egyik vég­zé­sé­vel szem­ben.  A főta­nács­nok most ugyan­azo­kat a meg­ál­la­pí­tá­so­kat tette a kerü­le­ti bíró­ság vég­zé­sé­vel kap­cso­lat­ban, mint ame­lyek­re a leg­főbb ügyész a jog­or­vos­la­ti indít­vá­nyá­ban hivatkozott. A […]

A cél a nyomozások és vádemelések hatékonyságának biztosítása, az együttműködés és az információcsere kereteinek rögzítésével.

Az Euro­just az EU tag­ál­la­mok ható­sá­gai közöt­ti igaz­ság­ügyi együtt­mű­kö­dést segí­ti elő. Dr. Tóth Zsa­nett mb. főosztályvezető-helyettes és Dr. Sch­midt Gábor cso­port­ve­ze­tő ügyé­szek az Euro­just magyar kép­vi­se­le­té­nél dol­goz­tak Hágá­ban. A vide­ó­ban hágai mun­ká­juk kap­csán olyan ügyek­ről beszél­nek, ame­lyek­ben Magyar­or­szág is érin­tett volt és az Euro­just is aktív sze­re­pet vállalt.

Fájó szív­vel tudat­juk, hogy Dr. Vókó György nyu­gal­ma­zott leg­főbb ügyész­sé­gi osz­tály­ve­ze­tő ügyész, az Orszá­gos Kri­mi­no­ló­gi­ai Inté­zet igaz­ga­tó­ja, főta­ná­csos, az MTA Állam- és jog­tu­do­má­nyok dok­to­ra, a Páz­mány Péter Kato­li­kus Egye­tem Jog- és Állam­tu­do­má­nyi Kar pro­fes­sor eme­ri­tus okta­tó­ja ápri­lis 05-én, éle­té­nek 75. évé­ben, elhunyt.  Dr. Vókó Györ­gyöt 1977-ben nevez­ték ki ügyésszé. 1978-tól a Leg­főbb Ügyész­sé­gen, büntetés-végrehajtási szak­te­rü­le­ten […]

Kép­zel­jük el azt az ese­tet, hogy Olasz­or­szág­ban német és fran­cia nya­ra­lók­tól üzlet­sze­rű mennyi­ség­ben ello­pott luxus­au­tó­kat adnak el Magyar­or­szá­gon és Romá­ni­á­ban hamis papí­rok­kal. Ilyen­kor két vagy több tag­ál­lam érin­tett egy ügy­ben, és mind­egyik csak akkor tud ered­mé­nye­sen nyo­moz­ni, az elkö­ve­tő­ket bíró­ság elé állí­ta­ni és a vagyont vissza­sze­rez­ni, ha már a nyo­mo­zás során elkez­dik a felek az […]