Főoldal » Archív » Tárgyalás nélkül, előkészítő ülésen hozott ítéletet a bíróság az eszméletlen sértettet magára hagyó vádlottal szemben

A Nóg­rád Megyei Főügyész­ség segít­ség­nyúj­tás elmu­lasz­tá­sá­nak vét­sé­ge miatt emelt vádat egy 60 éves, Nóg­rád megyei fér­fi­val szem­ben, aki nem hívott men­tőt a kábí­tó­szer túl­ada­go­lás miatt esz­mé­let­len férfihoz.

A vád­lott 2017. május 12-én, a dél­utá­ni órák­ban, Sal­gó­tar­ján­ban egy föl­dön fekvő, esz­mé­let­len fér­fi­ra lett figyel­mes. Meg­lök­dös­te a vál­lát, mire a férfi rövid időre magá­hoz tért, de nem moz­dult meg, csu­pán arti­ku­lá­lat­la­nul, össze­füg­gés­te­le­nül beszélt. A vád­lott annak elle­né­re, hogy ész­lel­te, misze­rint a sér­tett segít­ség­re szo­rul, magá­ra hagy­ta őt, sem a men­tő­ket nem érte­sí­tet­te, sem egyéb módon segít­sé­get nem kért.

A sér­tett még ugyan­azon a napon – kábí­tó­szer túl­ada­go­lás­ban – elha­lá­lo­zott. Az azon­ban az eljá­rás során nem bizo­nyo­so­dott be, hogy az ide­jé­ben érke­ző szak­or­vo­si segít­ség ese­tén élete meg­ment­he­tő lett volna.

A vád­lott a nyo­mo­zás során tagad­ta a bűnösségét.

Az ügy­ben tar­tott elő­ké­szí­tő ülé­sen az ügyész az új bün­te­tő­el­já­rá­si sza­bá­lyok­nak meg­fe­le­lő­en ismer­tet­te a bün­te­tés mér­té­ké­re vonat­ko­zó indít­vá­nyát is, kije­lent­ve, hogy amennyi­ben a vád­lott az elő­ké­szí­tő ülé­sen beis­me­ri a bűn­cse­lek­mény elkö­ve­té­sét, vele szem­ben a vád­irat­ban is indít­vá­nyo­zott pró­bá­ra bocsá­tás intéz­ke­dés tar­ta­mát 2 évi idő­tar­tam­ban tart­ja indokoltnak.

A joga­i­ra tör­tént figyel­mez­te­té­sek és az ügyé­szi indít­vány isme­re­té­ben a vád­lott a ter­hé­re rótt bűn­cse­lek­ményt beis­mer­te, és lemon­dott a tár­gya­lás jogá­ról. A bíró­ság meg­vizs­gál­ta, hogy a bűnös­sé­get beis­me­rő nyi­lat­ko­zat elfo­ga­dá­sá­nak fel­té­te­lei fennállnak-e, ezt köve­tő­en a vád­lot­ti beis­me­rést elfo­gad­ta, majd a vád­lot­tat kihall­gat­ta a bün­te­tés­ki­sza­bá­si körülményekre.

Ezután az ügyé­szi és védői fel­szó­la­lá­so­kat köve­tő­en a bíró­ság nyom­ban íté­le­tet hozott, a vád­lot­tat bűnös­nek mond­ta ki segít­ség­nyúj­tás elmu­lasz­tá­sá­nak vét­sé­gé­ben, és ezért őt az ügyé­szi indít­vánnyal egye­ző­en 2 évre pró­bá­ra bocsátotta.

Az íté­let az elő­ké­szí­tő ülé­sen jog­erő­re emelkedett.