Tipikus webáruházi hibák

A Pest Vár­me­gyei Főügyész­ség szá­mos web­áru­há­zat vizs­gált már meg, és az azok műkö­dé­sé­ben fel­me­rü­lő hibák ese­tén intéz­ke­dett a jog­sér­té­sek meg­szün­te­té­se érde­ké­ben. Az intéz­ke­dé­sek célja a fogyasz­tói jogok védel­me, melyet leg­in­kább a web­áru­há­zak jog­kö­ve­tő maga­tar­tá­sa segít elő. Ennek érde­ké­ben az elmúlt idő­szak tipi­kus hibá­it érde­mes végig venni.

A web­áru­há­zak - egyre gyak­rab­ban - a hon­lap­ju­kon pozi­tív vásár­lói véle­mé­nye­ket jelen­tet­nek meg. Ezek célja, hogy a vásár­lók­ban bizal­mat kel­tes­nek azzal, hogy azt lát­ják, hogy már más vásár­lók­nak ked­ve­ző tapasz­ta­la­ta volt a cég­gel szem­ben. Ez jog­sér­tő­vé akkor válik, ha kide­rül, hogy ellen­őri­zet­le­nül tün­te­tik fel az érté­ke­lé­se­ket, így nem szűr­ték, hogy csak tény­le­ge­sen ter­mé­ket vásár­lók írjak­nak véle­ményt. A leg­sú­lyo­sabb eset, ha az érté­ke­lés álpo­zi­tív, azt maga a web­áru­ház üze­mel­te­tő tette fel.

A főügyész­sé­gi ellen­őr­zé­sek több eset­ben azért indul­tak, mert a jót­ál­lá­si időt nem a jog­sza­bá­lyok sze­rint biz­to­sí­tot­ták a vál­lal­ko­zá­sok. A jót­ál­lás arra köte­le­zi az eladót, hogy köte­les helyt­áll­ni az álta­la eladott ter­mék hibá­já­ért a jog­sza­bály­ban meg­ha­tá­ro­zott idő alatt. Ez az idő­tar­tam tar­tós fogyasz­tá­si cik­kek ese­tén a 10 000 forin­tot elérő, de 250 000 forin­tot meg nem hala­dó eladá­si ár ese­tén két év, 250 000 forint eladá­si ár felett három év. Tar­tós fogyasz­tá­si cikk­nek minő­sül­nek pél­dá­ul a ház­tar­tá­si készü­lé­kek, a gáz­ké­szü­lé­kek, a szá­mí­tó­gé­pek, a lap­to­pok, a fény­ké­pe­ző­gé­pek, a mobil­te­le­fo­nok és még szá­mos ter­mék. Az ügyész­ség az ellen­őr­zé­sei során több eset­ben azt tapasz­tal­ta, hogy a köte­le­ző jót­ál­lás alá eső tar­tós fogyasz­tá­si cik­kek­nél a jót­ál­lá­si időt nem a jog­sza­bá­lyok sze­rint hatá­roz­zák meg, hanem rövi­debb időtartamban.

Kifo­gá­sol­ha­tó volt az is, ha a hon­la­pon a fogyasz­tói ára­kat ÁFA nél­kül tün­tet­ték fel. Ez jog­sér­tő, hiszen emi­att a fogyasz­tók gon­dol­hat­ják azt, hogy már a brut­tó ára­kat lát­ják, amely meg­té­vesz­tő lehet szá­muk­ra, mind­amel­lett, hogy a valót­lan olcsóbb ár a ver­seny­tár­sak szá­má­ra is hát­rá­nyos lehet.

A web­áru­há­zak­nak tájé­koz­tat­nia kell a fogyasz­tó­kat a jog­or­vos­la­ti lehe­tő­sé­gek­ről. Az ügyész­ség a békél­te­tő tes­tü­le­tek kap­csán ész­lelt téves tájé­koz­ta­tá­so­kat. A békél­te­tő tes­tü­le­tek lehe­tő­sé­get biz­to­sí­ta­nak a fogyasz­tói jog­vi­ták bíró­sá­gon kívü­li gyors és ingye­nes ren­de­zé­sé­re. A jog­sza­bá­lyok azt írják elő, hogy erről a vál­lal­ko­zá­sok­nak köte­le­ző tájé­koz­tat­ni a fogyasz­tó­kat. Hazánk­ban össze­sen 8 békél­te­tő tes­tü­let műkö­dik, ennek elle­né­re gya­ko­ri hiba, hogy a tájé­koz­ta­tás arról szól, hogy min­den vár­me­gyé­ben meg­ta­lál­ha­tó ilyen szer­ve­zet, téves elér­he­tő­sé­gi és cím­ada­tok­kal. Ha a fogyasz­tó a téves ada­tok alap­ján nyújt­ja be a kérel­mét, az igé­nye ren­de­zé­sé­re érte­lem­sze­rű­en nem fog sor kerülni.

Az ügyé­szi ellen­őr­zés kitért a fogyasz­tók ada­ta­i­nak keze­lé­sé­re is. Az adat­vé­del­mi tájé­koz­ta­tók­ban több kifo­gá­sol­ha­tó körül­mény is volt, így pél­dá­ul nem sze­re­pelt meg­fe­le­lő infor­má­ció arról, hogy a vásár­lók sze­mé­lyes ada­ta­it kinek vagy milyen cím­zet­tek­nek továbbítják.

A kínált ter­mé­kek felől meg­kö­ze­lít­ve a jog­sér­tő maga­tar­tá­so­kat is több­fé­le prob­lé­má­ba ütköz­tek az ügyé­szek. Igen gya­ko­ri, hogy élel­mi­szer­nek minő­sü­lő ter­mé­ke­ket (pél­dá­ul étrend-kiegészítőket, növé­nyi kivo­na­to­kat, gom­bá­kat, méze­ket) azzal áru­sí­ta­nak, hogy azok alkal­ma­sak beteg­sé­gek gyó­gyí­tá­sá­ra. Egyes rek­lá­mok elmen­nek akár addig is, hogy a ter­mék rákot vagy cukor­be­teg­sé­get is gyó­gyít­ja. Az ilyen valót­lan állí­tá­sok­kal nem csak a prob­lé­ma, hogy jog­sér­tők, hanem veszé­lye­sek is, hiszen aki ezek választ­ja az állí­tott hatás­ban bízva a hagyo­má­nyos orvo­si keze­lés helyett, súlyos egész­ség­ügyi koc­ká­zat­nak teszi ki magát. Fon­tos tudni, hogy a hatá­lyos magyar és uniós jog­sza­bá­lyok sze­rint élel­mi­szer kap­csán sem beteg­sé­get meg­elő­ző, sem azt keze­lő tulaj­don­sá­got kije­len­te­ni vagy arra uta­lást tenni nem lehet. Még akkor sem, ha egyéb­ként a ter­mék tény­le­ges hatá­sá­val össze­füg­gő­en a vál­lal­ko­zás eset­leg vala­mi­lyen vizs­gá­la­tot folytatott.

Az egész­ség­ügyi ter­mé­kek pia­cán az élel­mi­sze­rek mel­lett prob­lé­má­sak vol­tak egyes olyan készü­lé­kek, ame­lye­ket beteg­ség (pél­dá­ul tüdő­be­teg­sé­gek) keze­lé­sé­re áru­sí­tot­tak. Az egész­ség meg­őr­zé­sé­re, javí­tá­sá­ra kínált ter­mé­kek kap­csán külö­nö­sen fon­tos, hogy azok meg­fe­lel­je­nek a biz­ton­sá­gos­sá­guk­kal és hatá­sos­sá­guk­kal kap­cso­la­tos jog­sza­bá­lyi elvá­rá­sok­nak. Ugyan­is az ilyen készü­lé­kek koc­ká­za­ta­it és elő­nye­it a fogyasz­tók nem tud­ják előre fel­mér­ni, ezért a rek­lá­mo­zás során tett állí­tá­sok jelen­tő­sen befo­lyá­sol­hat­ják a vásár­lás­sal kap­cso­la­tos dön­té­sü­ket. A for­gal­ma­zók­nak ezért kiemelt gon­dos­ság­gal kell eljár­ni­uk, figye­lem­be véve azt, hogy a gyár­tó milyen célra szán­ta a terméket.

A fen­ti­ek miatt az ügyész­ség­nek min­den eset­ben lehe­tő­sé­ge nyílt volna fogyasz­tó­vé­del­mi per (ún. kép­vi­se­le­ti kere­set) indí­tá­sá­ra az érin­tett vál­lal­ko­zá­sok­kal szem­ben. Az ügyész­ség azon­ban a jog­sér­tő hely­ze­tek gyors meg­szün­te­té­se érde­ké­ben fel­hív­ta a vál­lal­ko­zá­so­kat a kifo­gá­solt körül­mé­nyek fel­szá­mo­lá­sá­ra, így azok önkén­tes meg­szün­te­té­se révén per­in­dí­tás­ra már nem kel­lett, hogy sor kerüljön.