Több éven át sikkasztott egy idősotthon házipénztár-kezelője

A haj­dú­szo­bosz­lói asszony Haj­dú­szo­bosz­lón műkö­dő idő­sott­hon­ban dol­go­zott házi­pénz­tá­ros­ként. Fel­ada­ta volt a pénz­ke­ze­lés, illet­ve az ellá­tot­tak érté­ke­i­nek és vagyo­ná­nak bizony­la­to­lá­sa, amit szá­mí­tó­gé­pes prog­ram­ban is rög­zí­te­nie kellett.

A vád­lott 2012. és 2015. között mun­ka­kö­ri köte­le­zett­sé­ge­it meg­szeg­ve az idő­sott­hont érin­tő kész­pénz­moz­gá­so­kat nem doku­men­tál­ta, illet­ve amennyi­ben papír­ala­pú doku­men­tá­ci­ót készí­tett, elmu­lasz­tot­ta a befi­ze­tés szá­mí­tó­gé­pes rend­szer­ben tör­té­nő rögzítését.

A fenti idő­szak­ban a vád­lott 9 gon­do­zott idős sér­tet­től vett át látra szóló betét­köny­ve­ket, ingat­lan eladás­ból szár­ma­zó és teme­té­si költ­ség­ként letét­be helye­zett össze­ge­ket, ame­lyek kap­csán a szük­sé­ges pénz­tár­bi­zony­la­tot egyes ese­tek­ben nem állí­tot­ta ki, illet­ve amennyi­ben papír­ala­pú doku­men­tá­ció volt, a pénz­moz­gá­so­kat nem rög­zí­tet­te a szá­mí­tó­gé­pes rend­szer­ben. A haj­dú­szo­bosz­lói asszony ezen sér­tet­tek­től több száz­ez­res, illet­ve több mil­li­ós nagy­ság­ren­dű össze­ge­ket lopott el és azo­kat a saját cél­ja­i­ra for­dí­tot­ta. Cse­lek­mé­nyé­vel az idős gon­do­zot­tak­nak több mint 7,5 mil­lió forint kárt oko­zott, amely­nek csu­pán a töre­dé­ke térült meg.

A vád­lott fel­ada­tai közé tar­to­zott az is, hogy az idő­sott­hon­ban lévő gon­do­zot­tak gyógy­szer és gyó­gyá­sza­ti segéd­esz­köz igé­nyét havi rend­sze­res­ség­gel kielé­gí­tő gaz­da­sá­gi tár­sa­ság részé­re az álta­la meg­kül­dött szám­la alap­ján az össze­get kifi­zes­se. A vád­lott 2014. szep­tem­ber vége és 2015. augusz­tus köze­pe közöt­ti idő­szak­ban 12 alka­lom­mal nem fizet­te ki a gyógy­sze­rek és segéd­esz­kö­zök ellen­ér­té­két a szál­lí­tó cég­nek, mely cse­lek­mé­nyé­vel közel 6,5 mil­lió forint kárt oko­zott az idő­sott­hon fenn­tar­tó­já­nak, mint sértettnek.

Az idő­sott­hon külső meg­ren­de­lők szá­má­ra is biz­to­sí­tott ebéd­ki­hor­dást, amely­nek ellen­ér­té­két szin­tén a vád­lott­nak kel­lett bevé­te­lez­nie, illet­ve azzal el kel­lett szá­mol­nia a fenn­tar­tó felé. 2014. és 2015. évben a vád­lott az e kör­ben tör­tént befi­ze­té­se­ket nem köny­vel­te le, a magán­sze­mé­lyek­től átvett pénzt saját cél­ja­i­ra hasz­nál­ta fel, ezál­tal több mint 2 mil­lió forint kárt oko­zott a fenntartónak.

A sza­bad­lá­bon véde­ke­ző vád­lott ellen a Haj­dú­szo­bosz­lói Járá­si Ügyész­ség jelen­tős érték­re, üzlet­sze­rű­en elkö­ve­tett sik­kasz­tás bűn­tet­te, nagyobb érték­re, üzlet­sze­rű­en, a bűn­cse­lek­mény elhá­rí­tá­sá­ra idős korá­nál fogva kor­lá­to­zot­tan képes sze­mély sérel­mé­re elkö­ve­tett sik­kasz­tás bűn­tet­te és más bűn­cse­lek­mé­nyek miatt emelt vádat a Haj­dú­szo­bosz­lói Járás­bí­ró­sá­gon. A vád­irat­ban bör­tön­bün­te­tés és köz­ügyek­től eltil­tás mel­lék­bün­te­tés kisza­bá­sát indít­vá­nyoz­ta, továb­bá indít­ványt tett arra is, hogy a bíró­ság a sér­tet­tek által elő­ter­jesz­tett pol­gá­ri jogi igé­nye­ket érdem­ben bírál­ja el.