Több probléma is a magánegészségügyi szolgáltatóknál

A Pest Vár­me­gyei Főügyész­ség kiemelt figyel­met for­dít az egész­ség­ügyi pia­con meg­je­le­nő magán­egész­ség­ügyi szol­gál­ta­tók kap­csán a fogyasz­tói jogok betar­tá­sá­ra. Az ügyész­ség ellen­őr­zé­sei e kör­ben szá­mos eset­ben jog­sér­tést tár­tak fel.

Az embe­rek jel­lem­ző­en beteg­sé­gük vagy attól való félel­mük miatt for­dul­nak az egész­ség­ügyi szol­gál­ta­tást nyúj­tó intéz­mé­nyek­hez. A bete­gek – jogi érte­lem­ben fogyasz­tók - külö­nö­sen érzé­keny cso­por­tot jelen­te­nek, mivel a keze­lés gyor­sa­sá­gát, vala­mint az orvos és beteg között kiala­kult bizal­mas viszonyt tart­ják elsőd­le­ges szem­pont­nak, ezért egy­ál­ta­lán nem vagy elenyé­sző eset­ben vizs­gál­ják meg az orvo­si szol­gál­ta­tás jogi hát­te­rét. Emi­att a magán­egész­ség­ügyi szol­gál­ta­tást nyúj­tó intéz­mé­nyek tevé­keny­sé­ge és szer­ző­dé­si fel­té­te­lei kiemelt ellen­őr­zést igényelnek. 

Az ügyész­ség meg­vizs­gál­ta több magán­egész­ség­ügyi szol­gál­ta­tó álta­lá­nos szer­ző­dé­si fel­té­te­le­it, mely ered­mé­nye­ként azt álla­pí­tot­ta meg, hogy azok tisz­tes­ség­te­len szer­ző­dé­si fel­té­te­le­ket tartalmaztak.

Az ügyész­ség által kifo­gá­solt egyik szer­ző­dé­si fel­té­tel külö­nö­sen fon­tos volt a bete­gek érde­kei szem­pont­já­ból. Ez úgy ren­del­ke­zett, hogy amennyi­ben a vál­lal­ko­zás nem tudja biz­to­sí­ta­ni, hogy a paci­enst az álta­la válasz­tott keze­lő­or­vos lássa el, akkor vagy helyet­te­sí­tő orvos­hoz mehet, vagy új idő­pon­tot fog­lal­hat, azon­ban a szer­ző­dés­től nem áll­hat el, és az ebből eredő eset­le­ges kárát sem térí­ti meg a vállalkozás.

Az ügyész­ség állás­pont­ja sze­rint azon­ban az egész­ség­ügyi ellá­tás a bizal­mon ala­pul – külö­nö­sen a magán­egész­ség­ügy­ben -, így kife­je­zet­ten jelen­tő­sé­ge van annak, hogy a bete­get ki látja el. Ha a fogyasz­tó egy meg­ha­tá­ro­zott orvost gon­dos kere­sés és mér­le­ge­lés után válasz­tott ki (szak­mai tudá­sa, elő­éle­te, a beteg­vé­le­mé­nyek stb. alap­ján), akkor ezen orvos és nem a helyet­tes orvos igény­be­vé­te­le a célja. Figye­lem­be kell venni azt is, hogy a paci­ens gyak­ran elő­ze­tes vizs­gá­la­to­kat csi­nál­tat (pél­dá­ul labo­ra­tó­ri­um, szak­or­vo­si vizs­gá­lat), sza­bad­sá­got vesz ki, azon­ban a kifo­gá­solt kikö­tés alap­ján a fogyasz­tó az indo­ko­lat­lan költ­sé­gei és eset­le­ge­sen a bekö­vet­ke­zett kárai meg­té­rí­té­sé­re nem lesz jogosult.

A fen­ti­ek mel­lett a szer­ző­dé­sek több szol­gál­ta­tó­nál tar­tal­maz­ták azt, hogy a szol­gál­ta­tó a szer­ző­dés vala­mennyi pont­ját a jövő­re nézve módo­sít­hat­ja, és akár a már meg­kö­tött szer­ző­dé­se­ket is egy­ol­da­lú­an meg­vál­toz­tat­hat­ja. A módo­sí­tás lehe­tő­sé­ge a kikö­tés alap­ján kiter­jed­het akár a díjak­ra, a lemon­dás­ra, vagy egyéb lénye­ges fel­té­te­lek­re is. Az ügyész­ség eze­ket is kifogásolta.

E kör­ben tisz­tes­ség­te­len­nek minő­sült továb­bá az ügyész­ség sze­rint az is, hogy a szol­gál­ta­tó a meg­kö­tött szer­ző­dés­től bár­mi­kor eláll­ha­tott, illet­ve azt felmondhatta.

Az ügyész­ség jog­el­le­nes­nek tar­tot­ta azt a kikö­tést is, amellyel az egyik szol­gál­ta­tó olyan jog­sza­bály alkal­ma­zá­sát írta elő, amely kife­je­zet­ten kizár­ta, hogy annak ren­del­ke­zé­se­it egész­ség­ügyi ellá­tás­ra irá­nyu­ló szer­ző­dé­sek­re alkalmazzák.

A köz­ér­dek­vé­del­mi jog­kö­ré­ben eljá­ró Pest Vár­me­gyei Főügyész­ség a peres eljá­rás elke­rü­lé­se és a jog­sér­té­sek mielőb­bi meg­szün­te­té­se érde­ké­be fel­hív­ta az érin­tett magán­egész­ség­ügyi szol­gál­ta­tó­kat arra, hogy módo­sít­sák a fogyasz­tók­kal való szer­ző­dés­kö­tés­hez hasz­nált álta­lá­nos szer­ző­dé­si feltételeiket. 

A vál­lal­ko­zá­sok az ügyé­szi fel­hí­vás­nak ele­get tet­tek, ezért per­in­dí­tás­ra nem kel­lett, hogy sor kerüljön.