Az osztrák korrupció ellenes ügyészi és hatósági tevékenységet mutatta be Franz Plöchl, Ausztria legfőbb ügyésze azon a nemzetközi konferencián, amit a magyar ügyészség fennállásának 150. évfordulója alkalmából rendeztek Budapesten.
A legfőbb ügyész elmondta, hogy Ausztriában 2012-ben került be a korrupció fogalma a Büntető Törvénykönyvbe, a jogszabályok különbséget tesznek a köz- és versenyszférában tevékenykedők, illetve a korrupciót aktívan vagy passzívan elkövetők között. A legszigorúbban a közszféra alkalmazottait, és az aktív korrupciós tevékenységet folytatókat büntetik, ők akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatók, a vesztegetés összeghatárától függően.
Franz Plöchl három olyan esetet említett a közelmúltból, amely kiterjedt nemzetközi nyomozás után zárult le. Az első ügyben az osztrák kormány korábbi belügyminisztere volt érintett, akit egy angol újságíró leplezett le, amikor lobbizásért fizetett a miniszternek. A második esetben az osztrák Nemzeti Bank egyik vezetője, és egy korábbi pénzügyminiszter ellen indult eljárás, mert azerbajdzsáni és szír cégeket fizettek le, hogy bankjegynyomdáikat Ausztriába vigyék. A harmadik általa említett ügy, az Ibiza-gate volt, amely az osztrák kormány lemondásához, és 2019 szeptemberében előrehozott választásokhoz vezetett.
Franz Plöchl kiemelte, hogy az elmúlt tíz évben megteremtették a korrupció ellenes küzdelem jogszabályi és intézményi feltételeit és hoztak létre olyan nyomozócsoportokat, amelyek a bonyolult, akár évtizedeken át húzódó gazdasági bűncselekmények felgöngyölítéséhez is rendelkeznek megfelelő szaktudással. Az osztrák hatóságok erőfeszítéseinek köszönhetően Ausztria a 15. azon a 180 országot felsoroló listán, amely a korrupcióval való érintettséget méri.
