Az elmúlt évben hozta meg látványos eredményeit az a munka, amelynek jogi hátterét, intézményrendszerét 2004 óta építik Szlovákiában. Maros Zilinka szlovák legfőbb ügyész beszélt erről a modern magyar ügyészség fennállása alkalmából rendezett nemzetközi konferencián Budapesten. A különleges bíróságok és a főügyészség közös munkájának eredményeként 2020-ban 180 magas rangú köztisztviselőt, rendőrt , bírót ültettek a vádlottak padjára.
Maros Zilinka a konferencia korrupcióról szóló szekciójában mutatta be munkájukat. A korrupciót a jogrendet, a demokráciát az emberi jogokat veszélyeztető jelenségként írta le, amely sérti a társadalmi igazságosságot, rossz hatással van a gazdasági fejlődésre, a versenyre és bizalmatlanságot kelt az emberekben a jogrend iránt. A Szlovákiában, 2004 óta épülő korrupciós intézményrendszer létrehozásakor ezt vették figyelembe a jogalkotók, döntéshozók.
Szlovákiában a korrupció jogi meghatározásakor két esetet ír le részletesen a szabályozás, a részre hajlást és az ajándékozást. Ezek bizonyítása történhet hagyományos nyomozói eszközökkel és proaktív módon – magyarázta Maros Zilinka. Utóbbi azt jelenti, hogy a hatóságok már a cselekmény elkövetésekor figyelik a gyanúsítottat vagy gyanúsítottakat, bevetik a módon telekommunikációs eszközöket, sőt olyan ügynökök segítségét is igénybe veszik, akik – a hatóságok megbízásából – aktív közreműködőivé válnak a bűncselekményeknek.
Maros Zilinka úgy látja, hogy az ügynökök alkalmazása, a vádalku speciális formája és a vagyonelkobzás lehetővé tétele együttesen hozott áttörést a korrupció elleni harcban.
