„Limbacher ügyész a Rózsa Sándor személyi adatainak kihallgatása után belefog felolvasásába. Ugyanazokat a vádakat hozza fel, amelyeket Rózsa Sándor álmában a peleskei nótáriusnak bevallott. – Tagadom – felel éber állapotában a haramja.” Ezen sorok Krúdy Gyula: A betyárok csillaga Magyarország történetében című művéből származnak. A szerző a tárgyalásról szóló beszámolójában megemlíti azt is, hogy a közvélemény komoly figyelme övezte annak az embernek az ügyét, aki egyike volt a XIX. századi magyar történelem legrettegettebb bűnözőinek, és akinek nevéhez számtalan rablás és 30 ember meggyilkolása fűződik.
Rózsa ellen elsőként 23 évesen, tehénlopás miatt indult eljárás. A fogságból megszökött, majd az Alföld tanyavilágában bujkált. Bűnös életvitelét folytatta. Az uralkodó elutasította Rózsa 1845-ben megfogalmazott kegyelmi kérvényét. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt amnesztiában részesült a Honvédelmi Bizottmány részéről. Korábbi bűntársaival szabadcsapatot alakított, amelyet Ezeres község román és szerb nemzetiségű lakosainak kifosztása és lemészárlása miatt alig egy hónap után fel is oszlattak a magyar hatóságok.
A szabadságharc után Rózsa Sándor majdnem egy évtizedig rablásból élt, míg 1857-ben „komája” tőrbe csalta, és kiadta őt a pandúroknak. Bírái elé 1859. február 15-én lépett Budán. A vádat Limbacher György, császári és királyi államügyész képviselte. Az ítélet kötél általi halálról szólt, amely alól Ferenc József kegyelme mentette meg Rózsa Sándort. Életfogytig tartó rabságra ítélték, annak letöltését Kufstein várában kezdte meg. Amnesztiában 1868-ban részesült. Felajánlotta a hatóságnak szolgálatait, de elutasították jelentkezését. Az élete újból a rablás és a fosztogatás lett, de 1869-ben ismét az igazságszolgáltatás kezébe került. A pesti Királyi Ítélőtábla életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte, amelyet másodfokon halálbüntetésre súlyosbítottak. A Kúria döntése azonban ezt enyhítette: életfogytiglani börtön várt rá. Gümőkór következtében 1878-ban bekövetkezett halála a betyárvilág szimbolikus lezárásának is tekinthető.
(Forrás: Krúdy Gyula: A betyárok csillaga Magyarország történetében; Tarján M. Tamás: Rózsa Sándor születése; Zsupos Zoltán: Rózsa Sándor nyomában (Magyar Országos Levéltár)
(Fotó: Korabeli fényképfelvétel Rózsa Sándorról)
