Ügyészségi megbízotti kinevezés 1914-ből

A kirá­lyi ügyész­ség meg­ala­ku­lá­sa után a járás­bí­ró­sá­gok előtt nem ügyé­szek vagy alügyé­szek, hanem ügyész­sé­gi meg­bí­zot­tak kép­vi­sel­ték a köz­vá­dat. A Bűn­vá­di per­rend­tar­tás kóde­xé­nek átül­te­té­se a gya­kor­lat­ba 1900-ban kez­dő­dött, ekkor ren­del­te ki az első ügyész­sé­gi meg­bí­zot­ta­kat is az igaz­ság­ügyi minisz­ter.

Az ügy­vé­dek, szol­ga­bí­rák, bíró­sá­gi aljegy­zők és jog­vég­zet­tek közül kike­rü­lő ügyész­sé­gi meg­bí­zot­tak­nak ismer­ni­ük kel­lett az állam nyel­vét, és azo­kat a nyel­ve­ket is, ame­lyek leg­in­kább hasz­ná­la­to­sak vol­tak az adott bíró­ság­hoz tar­to­zó terü­le­ten.

Bár nem az ügyész­ség szer­ve­zet­rend­sze­ré­be tar­toz­tak, az ügyész­ség veze­tői által uta­sít­ha­tók vol­tak, esküt tet­tek és köte­le­sek vol­tak azon a helyen lakni, amely járás­hoz kiren­del­ték őket. A járás­bí­ró­ság­nál egy szo­bát, de ha az nem volt, akkor leg­alább egy zár­ha­tó író­asz­talt kel­lett biz­to­sí­ta­ni az ügyész­sé­gi meg­bí­zot­tak­nak. Java­dal­ma­zá­su­kat is pon­to­san rög­zí­tet­ték, Buda­pes­ten – műkö­dé­sük első évé­ben, 1900-ban – 600, vidé­ken 400 koro­na volt az illet­mé­nyük.

Érde­kes­ség, hogy az ügyész­sé­gen ma is van­nak ügyész­sé­gi meg­bí­zot­tak, akik a Leg­főbb Ügyész által kine­ve­zett tiszt­vi­se­lők és az ügyé­szek mun­ká­ját segí­tik.

For­rás: Dr. Ibo­lya Tibor és dr. Náná­si Lász­ló kuta­tá­sa­i­ból. Az okirat dr. Ibo­lya Tibor gyűjteményéből.