Újabb sértetteket csapott be EU-s támogatás ígéretével – vádemelés

A Pécsi Járá­si és Nyo­mo­zó Ügyész­ség csa­lás bűn­tet­te miatt ismét vádat emelt azzal a nővel szem­ben, akit már koráb­ban is meg­vá­dolt azzal, hogy EU-s támo­ga­tás ígé­re­té­vel csalt ki pénzt.

A Pécsi Járá­si és Nyo­mo­zó Ügyész­ség az elmúlt évben vádat emelt egy pécsi nővel szem­ben, aki mint­egy száz embert csa­pott be EU-s támo­ga­tás ígé­re­té­vel. A nő koráb­ban egy hitel­köz­ve­tí­tő iro­dán keresz­tül pénz­ügyi szol­gál­ta­tá­so­kat nyúj­tott, azon­ban 2013. évben elha­tá­roz­ta, hogy a valós szol­gál­ta­tás mel­lett az ügy­fe­lek­nek valót­lan, tény­le­ge­sen nem léte­ző pályá­za­ti lehe­tő­sé­ge­ket is kínál. A nő az ügy­fe­le­ket úgy tájé­koz­tat­ta, hogy ked­ve­ző kama­to­zá­sú, könnyí­tett hitel­bí­rá­la­tú vál­lal­ko­zás­fej­lesz­té­si hitel­ről van tudo­má­sa, melyek az Euró­pai Unió által biz­to­sí­tott támo­ga­tá­sok­ból származnak. 

A vád­lott a pénz­ügyi lehe­tő­sé­get úgy adta elő a sér­tet­tek­nek, hogy arra csak úgy lehet pályáz­ni, ille­tő­leg úgy lehet hitelt igé­nyel­ni, ha a pályá­zat meg­hir­de­té­se előtt ren­del­ke­zés­re bocsájt­ják a pályá­za­ti anya­got, illet­ve ügy­in­té­zés­re, ille­ték­re 200 ezer forintot. 

2013. ápri­li­sa és 2014. decem­be­re között mint­egy száz sze­mélyt tévesz­tett meg a hitel­le­he­tő­ség ígéretével. 

Ezt köve­tő­en a nő tovább foly­tat­ta ezen tevé­keny­sé­gét. 2014-ben kap­cso­lat­ba került egy gaz­da­sá­gi tár­sa­ság­gal, mely­ről tudo­mást szer­zett, hogy jelen­tős anya­gi for­rá­sok­kal ren­del­ke­zik. Ekkor elha­tá­roz­ta, hogy ezt a gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­got is téve­dés­be ejti, mellyel rend­sze­res pénz­össze­ge­ket csal ki a társaságtól. 

A vád­lott magá­ról azt a lát­sza­tot kel­tet­te, hogy kiter­jedt pénz­in­té­ze­ti kap­cso­lat­rend­szer­rel, a pályá­zat­írás­ban, pályá­zat­fi­gye­lés­ben nagy tapasz­ta­lat­tal ren­del­ke­zik. A vád­lott elhi­tet­te a gaz­da­sá­gi tár­sa­ság veze­tő­i­vel, hogy vissza nem térí­ten­dő, az Euró­pai Unió által biz­to­sí­tott pályá­zat­ból mint­egy 300 mil­lió forint összeg­ben tud támo­ga­tást sze­rez­ni a cég­nek. Ezen pályá­za­tok lebo­nyo­lí­tá­sá­ra külön­bö­ző pénz­össze­ge­ket kért, melyek során rend­sze­re­sen hivat­ko­zott minisz­té­ri­u­mi tiszt­ség­vi­se­lők­re, banki alkal­ma­zot­tak­ra, akik­kel kap­cso­lat­ban áll. A lát­szat fenn­tar­tá­sa és meg­erő­sí­té­se cél­já­ból a vád­lott az isme­rett­sé­gi köré­ből több sze­mélyt meg­kért arra, hogy tele­fo­non mint tiszt­ség­vi­se­lők, illet­ve banki alkal­ma­zot­tak tart­sák a kap­cso­la­tot a cégvezetőkkel. 

A vád­lott 2014. és 2015. évben a gaz­da­sá­gi tár­sa­ság­tól össze­sen közel 25 mil­lió forin­tot vett át, mely kár nem térült meg. 

A vád­lott cse­lek­mé­nye jelen­tős kárt okozó, üzlet­sze­rű­en elkö­ve­tett csa­lás bűn­tet­té­nek a meg­ál­la­pí­tá­sá­ra alkal­mas, mely bűn­cse­lek­mény bün­te­té­si téte­le 2-8 évig ter­je­dő szabadságvesztés.

A nő azon­ban ezt köve­tő­en is tovább foly­tat­ta a csa­lást, mely miatt újabb bün­te­tő­el­já­rá­sok indul­tak vele szem­ben, amely során elő­ze­tes letar­tóz­ta­tás­ba került.