Utalványokkal trükköztek, hogy elkerüljék az adót - a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség sajtóközleménye

A Bács-Kiskun Vár­me­gyei Főügyész­ség üzlet­sze­rű­en elkö­ve­tett költ­ség­ve­té­si csa­lás és hamis magán­ok­irat fel­hasz­ná­lá­sa miatt több­száz sze­méllyel szem­ben folya­mat­ban lévő bün­te­tő­el­já­rás­ban vádat emelt egy béren kívü­li jut­ta­tás­ként adha­tó utal­vá­nyok for­gal­ma­zá­sá­val fog­lal­ko­zó cég­cso­port adó­el­ke­rü­lő szol­gál­ta­tá­sa­it igény­be vevő 23 cég­ve­ze­tő­vel szemben.

A nagy­sza­bá­sú adó­el­ke­rü­lés ügyé­ben a NAV Dél-alföldi Bűn­ügyi Igaz­ga­tó­sá­ga előtt több­száz sze­méllyel szem­ben van folya­mat­ban nyo­mo­zás. Az ügy­ben orszá­gos ille­té­kes­ség­gel eljá­ró Bács-Kiskun Vár­me­gyei Főügyész­ség most benyúj­tott vád­ira­ta sze­rint a 16 cég­ből álló cég­cso­port 2014. és 2019. között az ország tel­jes terü­le­tén, ügy­nö­ke­in keresz­tül adó­men­tes béren kívü­li jut­ta­tás­ként adha­tó utal­vá­nyok for­gal­ma­zá­sá­val fog­lal­ko­zott. A cég­cso­port a szol­gál­ta­tá­sa­it igény­be vevő gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­gok szá­má­ra tuda­to­san lehe­tő­sé­get terem­tett az adó­el­ke­rü­lés­re. A vele kap­cso­lat­ba kerü­lő vál­lal­ko­zá­sok ugyan­is az utal­vá­nyo­kat azon­nal kész­pénz­re vált­hat­ták, így kerül­ve el a mun­ka­bért tény­le­ge­sen ter­he­lő adó- és járu­lék­fi­ze­té­si köte­le­zett­sé­get. Volt, hogy a meg­ren­delt utal­vá­nyo­kat a cég­ve­ze­tő vád­lot­tak ki sem osz­tot­ták a dol­go­zók között, hanem azon­nal pénz­zé tet­ték. A vissza­vált­ha­tó utal­vá­nyok segít­sé­gé­vel a tör­vé­nye­ket kiját­szó mun­kál­ta­tók való­já­ban mun­ka­bért fizet­tek ki dol­go­zó­ik­nak jóval kisebb köz­te­her mellett.

Emel­lett a cég­cso­port több szö­vet­ke­ze­tet is ala­pí­tott, ame­lyek­be az érin­tett mun­kál­ta­tó cég dol­go­zó­it „papí­ron” belép­tet­ték. Ők az álta­luk tény­le­ge­sen elvég­zett munka után járó díja­zás­hoz mun­ka­bér helyett „tagi támo­ga­tás­ként”, adó- és járu­lék­fi­ze­tés nél­kül jutot­tak hozzá. A cég­cso­port szol­gál­ta­tá­sai közé tar­to­zott a tény­le­ge­sen el nem vég­zett admi­niszt­ra­tív szol­gál­ta­tá­sok­ról vagy „keze­lé­si költ­ség­ről” szóló fik­tív szám­lák kiál­lí­tá­sa is, amely a cégek szá­má­ra az áfa fize­té­si köte­le­zett­ség csök­ken­té­sét jelentette.

Volt olyan cég a most benyúj­tott vád­irat sze­rint, ame­lyik a fenti mód­sze­rek­kel össze­sen 121 mil­lió forin­tot „spó­rolt meg”.

A Bün­te­tő Tör­vény­könyv sze­rint kor­lát­la­nul eny­hít­he­tő annak a bün­te­té­se, aki a költ­ség­ve­té­si csa­lás­sal oko­zott vagyo­ni hát­rányt a vád­eme­lés előtt megtéríti.

A jelen­le­gi vád­eme­lés­ben érin­tett 23 cég­ve­ze­tő a vagyo­ni hát­rány tel­jes össze­gét önre­ví­zi­ót köve­tő­en az adó­ha­tó­ság felé önként megfizette.

A főügyész­ség őket üzlet­sze­rű­en elkö­ve­tett, külö­nö­sen jelen­tős vagy jelen­tős vagyo­ni hát­rányt okozó költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­té­vel és foly­ta­tó­la­go­san elkö­ve­tett hamis magán­ok­irat fel­hasz­ná­lá­sá­nak vét­sé­gé­vel vádol­ja. A bűn­ügy­ben még továb­bi vád­eme­lé­sek várhatók.

Azok­nál a gya­nú­sí­tot­tak­nál, akik a cse­lek­mé­nyük­kel 5 mil­lió forint­nál keve­sebb vagyo­ni hát­rányt okoz­tak, azt önként meg­té­rí­tet­ték és a bűn­cse­lek­mény elkö­ve­té­sét beis­mer­ték, az ügyész­ség fel­aján­lot­ta, hogy a vád­eme­lést elha­laszt­va fel­té­te­le­sen fel­füg­gesz­ti az eljárást.