Vádejtés a Budapest Pride szervezése miatti ügyben

A Buda­pes­ti V. és XIII. Kerü­le­ti Ügyész­ség az Euró­pai Bíró­ság vád­eme­lés után meg­ho­zott íté­le­té­re tekin­tet­tel az egye­sü­lé­si és gyü­le­ke­zé­si sza­bad­ság meg­sér­té­sé­nek vét­sé­ge miat­ti ügy­ben ejtet­te a vádat a főpol­gár­mes­ter­rel szemben.

A kerü­le­ti ügyész­ség egye­sü­lé­si és gyü­le­ke­zé­si sza­bad­ság meg­sér­té­sé­nek vét­sé­ge miatt emelt vádat 2026. janu­ár 28-án a főpol­gár­mes­ter­rel mint a 2025. évi Buda­pest Pride gyű­lés szer­ve­ző­jé­vel szem­ben. A vád­eme­lés az elkö­ve­tés­kor hatá­lyos tör­vé­nyi ren­del­ke­zé­sek­nek megfelelt.

A vád­irat benyúj­tá­sát köve­tő­en, 2026 ápri­li­sá­ban az Euró­pai Unió Bíró­sá­ga íté­le­té­ben kimond­ta, hogy a til­tás alap­já­ul szol­gá­ló gyer­mek­vé­del­mi tör­vény több pon­ton sérti az uniós jogot. A bíró­ság dön­té­se értel­mé­ben a jog­sza­bály ellen­té­tes az Euró­pai Unió belső piaci sza­bá­lyo­zá­sá­val, az alap­ve­tő sza­bad­ság­jo­gok­kal és az uniós alapértékekkel.

Az uniós jogra vonat­ko­zó jog­gya­kor­lat alap­ján, amit a Kúria is több dön­té­sé­ben meg­erő­sí­tett, a nem­ze­ti bíró­ság köte­les biz­to­sí­ta­ni az uniós jog elsőbb­sé­gét. Ha a nem­ze­ti jog­sza­bály a közös­sé­gi jog­gal ellen­té­tes, nem kell meg­vár­ni, hogy a nem­ze­ti jog­sza­bályt elő­ze­te­sen, jog­al­ko­tá­si vagy bár­mely más alkot­má­nyos eljá­rás útján megsemmisítsék.

Mivel a vád­ira­ti tény­ál­lás­ban a gyü­le­ke­zé­si ható­ság a gyű­lés meg­tar­tá­sát kife­je­zet­ten a később meg­ál­la­pí­tot­tan uniós jogo­kat sértő ren­del­ke­zés alap­ján til­tot­ta meg, ezért az ügyész­ség vád­ira­tá­ban írt tény­ál­lás már nem való­sít meg bűncselekményt.

Erre nézve – a bün­te­tő­el­já­rá­si tör­vény elő­írá­sa alap­ján – a Buda­pes­ti V. és XIII. Kerü­le­ti Ügyész­ség a vádat ejtette.