Ugrás a tartalomra
Főoldal » Archív » Vádemelés a rendkívüli embertelenséggel és brutalitással Tiszakécskén megölt férfi ügyében

A Bács-Kiskun Megyei Főügyész­ség nye­re­ség­vágy­ból, külö­nös kegyet­len­ség­gel, véde­ke­zés­re kép­te­len sze­mély sérel­mé­re elkö­ve­tett ember­ölés bűn­tet­te és más bűn­cse­lek­mény miatt vádat emelt két fér­fi­vel szem­ben, akik áldo­za­tu­kat bru­tá­li­san agyon­ver­ték és egy tisza­kécs­kei romos ház tör­me­lé­kei alatt elrejtették.

A 40 éves izra­e­li állam­pol­gár­sá­gú sér­tett a vilá­got járva azért érke­zett 2016 már­ci­u­sá­ban Magyar­or­szág­ra, mert ter­vei között sze­re­pelt, hogy meg­ta­nul magya­rul. Ápri­lis köze­pé­ig Kecs­ke­mé­ten szállt meg, majd az ezt köve­tő napo­kat Tisza­kécs­kén töl­töt­te. Alkal­mi szál­lá­so­kon vagy a sza­bad­ban, sátor­ban, háló­zsák­já­ban éjsza­ká­zott. Sze­mé­lyes tár­gya­it egy kere­kes uta­zó­bő­rönd­ben, pén­zét a ruhá­já­ban tartotta.

A 22 és 20 éves koc­sé­ri és laki­te­le­ki vád­lot­tak ebben az idő­ben Tisza­kécs­kén együtt csa­va­rog­tak, ita­loz­tak, alkal­mi mun­ká­ból és kisebb lopá­sok­ból tar­tot­ták fenn magu­kat, állan­dó pénz­za­var­ral küz­döt­tek. A 22 éves I. rendű vád­lott – aki ez idő tájt egy romos ház­ban húzta meg magát – a vas­út­ál­lo­más kör­nyé­kén fel­fi­gyelt a kül­föl­di sér­tett­re. Elha­tá­roz­ta, hogy elcsal­ja magá­val a romos ház­hoz és elve­szi az értékeit.

A vád­be­li napon, 2016. ápri­lis 21-én este I. rendű vád­lott talál­ko­zott a sér­tet­tel, aki elfo­gad­va a szál­lás­aján­la­tot, a vád­lot­tal ment. A romos ház udva­rán a sér­tett háló­zsák­já­ba bur­ko­lóz­va úgy aludt el, hogy kar­ja­it is a becip­zá­ro­zott háló­zsák­ba húzta. Eköz­ben I. rendű vád­lott oda­hív­ta 20 éves tár­sát és beszél­get­ni kezd­tek az alvó sér­tett fölött. Az idő­sebb vád­lott fel­ve­tet­te, azon túl, hogy kira­bol­ják, meg is kel­le­ne ölni a sér­tet­tet, mert rég­óta fog­lal­koz­tat­ja a gon­do­lat, milyen érzés ölni. A vád­lot­tak ezért az udva­ron szer­te­szét heve­rő tég­lák­kal előbb 2-3 méter távol­ság­ból, majd egyre köze­lebb­ről nagy erő­vel dobál­ni kezd­ték alvó áldozatukat.

A gyen­ge fizi­ku­mú sér­tett a táma­dás­ra fel­éb­redt, de mire keze­it kisza­ba­dí­tot­ta a háló­zsák­ból, már nem tudott véde­kez­ni és az elhú­zó­dó súlyos bán­tal­ma­zás hatá­sá­ra esz­mé­le­tét vesz­tet­te. A vád­lot­tak abban a hiszem­ben, hogy a sér­tett már nem él, abba­hagy­ták a dobá­lást. Kis­vár­tat­va azon­ban a sér­tett élet­je­le­ket muta­tott, mire az I. rendű vád­lott fejbe rúgta. A bán­tal­ma­zá­sok miatt a sér­tett a hely­szí­nen elhunyt.

A vád­lot­tak gát­lás­ta­la­nul, az átla­go­sat lénye­ge­sen meg­ha­la­dó, rend­kí­vü­li ember­te­len­ség­gel és bru­ta­li­tás­sal haj­tot­ták végre cselekményüket.

Ezt köve­tő­en a vád­lot­tak átku­tat­ták áldo­za­tuk hol­mi­ját és maguk­kal vit­ték két mobil­te­le­fon­ját, lap­top­ját, fül­hall­ga­tó­it, a nála lévő 3.000,- Ft-ot és 20 dollárt.

Távo­zá­suk előtt a sér­tett holt­tes­tét behúz­ták a romos ház mel­lék­épü­le­té­be, ahol tör­me­lék­kel lefed­ték. A lopott hol­mik egy részét más­nap a fia­ta­labb vád­lott elad­ta, a többi hol­mit elásta.

A vád­lot­tak ruhá­za­tá­ban elő­ál­lí­tá­suk­kor cse­kély mennyi­sé­gű szin­te­ti­kus kábí­tó­szert is találtak.

A főügyész­ség mind­két bün­te­tett elő­éle­tű fér­fit nye­re­ség­vágy­ból, külö­nös kegyet­len­ség­gel, véde­ke­zés­re kép­te­len sze­mély sérel­mé­re elkö­ve­tett ember­ölés bűn­tet­té­vel és kábí­tó­szer bir­tok­lás bűn­tet­té­vel vádol­ja, amely akár élet­fogy­tig tartó fegy­ház­bün­te­tés­sel bün­te­ten­dő. A jelen­leg is elő­ze­tes letar­tóz­ta­tás­ban lévő vád­lot­tak bűnös­sé­gé­ről a Kecs­ke­mé­ti Tör­vény­szék fog dönteni.