Vádemelés a sikkasztó hitelügyintézővel szemben - a Csongrád Megyei Főügyészség sajtóközleménye

A Sze­ge­di Járá­si és Nyo­mo­zó Ügyész­ség vádat emelt azzal a csen­ge­lei lak­he­lyű nővel szem­ben, aki hitel­szer­ző­dé­sek köz­ve­tí­té­sé­vel össze­füg­gés­ben oko­zott kárt Kis­te­le­ken és kör­nyé­kén lakó sértetteknek.

A vád­irat sze­rint a vád­lott egy hitel­nyúj­tás­sal is fog­lal­ko­zó gaz­da­sá­gi tár­sa­ság­nál dol­go­zott üzlet­kö­tő­ként, ahol fel­ada­tát képez­te pénz­ügyi köz­ve­tí­tői tevé­keny­ség, mely­nek kere­té­ben Kis­te­le­ken és kör­nyé­kén kel­lett ügy­fe­le­ket fel­ku­tat­nia, hitel­szer­ző­dé­se­ket köt­nie, ille­tő­leg a kihe­lye­zett hite­le­ket az adó­sok­tól rész­le­tek­ben begyűj­te­nie. A vád­lott a vád­irat sze­rint 2010. év nya­rán anya­gi vál­ság­ba került, ame­lyet úgy kívánt meg­ol­da­ni, hogy a rábí­zott kész­pénzt saját, vala­mint csa­lád­ja szük­ség­le­te­i­re for­dí­tot­ta, ille­tő­leg külön­bö­ző sze­mé­lye­ket bírt rá arra, hogy fik­tív köl­csön­szer­ző­dé­se­ket írja­nak alá, ame­lyek­kel az őt fog­lal­koz­ta­tó cég­től pénz­össze­ge­ket igé­nyel­tek. Ennek során a vád­lott 2010. év nyara és 2012. év nyara között kihasz­nál­va a vele már koráb­ban sze­mé­lyes, ille­tő­leg üzle­ti kap­cso­lat­ban álló sze­mé­lyek jóhi­sze­mű­sé­gét, hat sze­mélyt vett rá arra, hogy az őt fog­lal­koz­ta­tó cég­gel köl­csön­szer­ző­dést kös­se­nek. A vád­lott ezen sze­mé­lye­ket is téve­dés­be ejtet­te fize­té­si szán­dé­ka tekin­te­té­ben és a valót­lan szer­ző­dé­sek meg­kö­té­sé­re min­den alka­lom­mal úgy vette rá őket, hogy az érzel­me­ik­re hatott és sze­mé­lyes vagyo­ni hely­ze­té­nek kilá­tás­ta­lan­sá­gá­ra hivat­ko­zás­sal sike­rült elér­nie a cél­ját. Az ilyen for­má­ban valót­lan tar­tal­mú köl­csön­szer­ző­dé­se­ket az őt fog­lal­koz­ta­tó gaz­da­sá­gi tár­sa­ság felé benyúj­tot­ta. A soro­za­tos szer­ző­dés­kö­té­sek­re azért volt szük­sé­ge a vád­lott­nak, mivel a fel­vett köl­csön­össze­gek mara­dék­ta­lan tör­lesz­té­sé­re lehe­tő­sé­ge sem volt, az egyik fel­vett köl­csön­összeg­ből tör­lesz­tet­te a másik fel­vett köl­csön rész­le­tét. Elő­for­dult, hogy egy sze­mélyt több­ször is rávett hason­ló szer­ző­dé­sek alá­írá­sá­ra azzal, hogy azt közöl­te vele, hogy a koráb­bi szer­ző­dés mara­dék­ta­la­nul vissza­fi­ze­tés­re került.

A vád­lott a fenti mód­szer­rel mind­össze­sen 16 szer­ző­dést kötött az őt fog­lal­koz­ta­tó gaz­da­sá­gi tár­sa­ság­gal mint­egy más­fél mil­lió forint értékben.

Mind­eze­ken túl­me­nő­en a vád­lott mun­kál­ta­tó­ja 2012. év nya­rán kész­pénz­el­len­őr­zést tar­tott a vád­lott­nál, ami­kor is a vád­lott a keze­lé­sé­re bízott 470.000.-Ft kész­pénz­zel nem tudott elszá­mol­ni, azt saját szük­ség­le­te­i­re költötte.

A járá­si és nyo­mo­zó ügyész­ség a vád­lot­tat üzlet­sze­rű­en elkö­ve­tett sik­kasz­tás bűn­tet­té­vel, vala­mint okirat-hamisítás vét­sé­gé­vel vádolja.

A vád­lott bűnös­sé­gé­nek kér­dé­sé­ben a Sze­ge­di Járás­bí­ró­ság fog dönteni.

S z e g e d, 2016. októ­ber 4.

Dr. Kopasz Zsolt

főügyész

2016. 10. 04 Csongrád