A fennállásának 150. évfordulóját ünneplő magyar ügyészség június 11-én nemzetközi konferenciát szervez, amelynek egyik kiemelt témája a kiberbűnözés. A cseh legfőbb ügyész, Pavel Zeman épp úgy előadást tart majd erről, mint dr. Lajtár István közjogi legfőbb ügyész helyettes.
A téma időszerűségét nemcsak a pandémia adja, hanem olyan adatok is, amelyekről Lajtár István az Ügyészek lapjában írt még 2019-ben: a 2010-es években jelentősen emelkedett az informatikai rendszereket érintő egyes bűncselekmények száma. A 2013 júliusában hatályba lépett új büntető törvénykönyv reflektált az új elkövetési módokra. A Btk. leképezi az Európa Tanács Számítástechnikai Bűnözésről szóló, Budapesten 2001. november 21-én aláírt egyezményének a rendelkezéseit (Budapesti Egyezmény). A 2018. július 1-jétől hatályos új büntetőeljárási kódex tovább erősítette a kíberbűnözés elleni fellépés eszköztárást. Ugyanígy reagált az ügyészség a jelenségre, hiszen létrehozta a Számítógépes Bűnözéssel Foglalkozó Országos Ügyészségi Hálózatot, amely azt a célt szolgálja, hogy az igazságszolgáltatás felvegye a versenyt a bűnözőkkel, ami a virtuális tér adottságai miatt nehezebb, mint a való világban.
„A számítástechnikai rendszerek globalizált világában a legalapvetőbb eljárási cselekmények végrehajtása is komoly nehézségekbe ütközik. A kiberkörnyezetben megvalósított bűncselekmények tekintetében a bizonyítás döntő részt digitális adatokon alapul.
A kiberbűnözés egyik legfőbb jellemzője azonban az adatok rendkívül gyors megváltoztathatósága, ami magában foglalja a bizonyítékok hatékony eltüntetésének a lehetőségét. Egy számítástechnikai adat feltöltési, létrehozási helyének megállapítása – gyakran a szolgáltatók együttműködésének a hiányából fakadóan – olykor megoldhatatlan feladat elé állítja a bűnüldöző szerveket.
Hasonló módon a felhasználó személyének tisztázása is rendkívüli nehézségekbe ütközhet, figyelemmel arra, hogy ugyanazt a rendszert gyakran több személy is használja. Komoly kihívást jelent továbbá az egyre elterjedtebb és kifinomultabb titkosítási technikák feloldása” – írta dr. Lajtár István 2019-ben.
(Ügyészek lapja 2019. évi 1. száma: http://ugyeszeklapja.hu/?p=774)
A probléma a pandémia miatt a hétköznapjaink részévé vált. Nemcsak azt tanultuk meg az elmúlt másfél év alatt, hogy az egészségünkkel kapcsolatos ismereteinket folyamatosan frissítenünk kell, hanem azt is, hogy a netre költözött munkánkat, privát életünket veszélyeztető támadásokról is tudnunk kell. Meg kell tennünk az alapvető óvintézkedéseket, bár ez sokszor olyan tudást igényel, ami nem áll mindannyiunk rendelkezésére. Az álhírek terjesztése, a kórházak weblapjainak támadása, az egészségügyi informatikai rendszerek elleni akciók vagy a banki adathalászat elleni védekezés speciális felkészültséget követel meg.
Erre is fel kívánja hívni a figyelmet az ügyészség fennállásának 150. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencia, amelynek egyik témája a kiberbűnözés.
