Végül elrendelte a nyomozási bíró a pénzügyőröket megvesztegetni kívánó férfi letartóztatását

A fér­fit koráb­ban zsa­ro­lás­sal, pénz­ha­mi­sí­tás­sal, csa­lás­sal, rab­lás­sal, sze­xu­á­lis erő­szak­kal gya­nú­sí­tot­ta a rendőrség.

A meg­ala­po­zott gyanú sze­rint a gya­nú­sí­tott által 2025. júni­us 5-én erő­szak­kal elkö­ve­tett rab­lás bűn­tet­te miatt a Fővá­ro­si Főügyész­ség letar­tóz­ta­tás­ra tett indít­ványt. A Budai Köz­pon­ti Kerü­le­ti Bíró­ság nyo­mo­zá­si bírá­ja az indít­ványt eluta­sí­tot­ta és bűn­ügyi fel­ügye­le­tet ren­delt el. A bíró­ság ugyan meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy a gya­nú­sí­tot­tal szem­ben több vagyon elle­ni bűn­cse­lek­mény miatt van nyo­mo­zás, amely bün­te­tő­el­já­rá­sok nem tar­tot­ták őt vissza, hogy rab­lást köves­sen el, ugyan­ak­kor a bíró­ság állás­pont­ja sze­rint a gya­nú­sí­tott­ra az őri­zet és a nyo­mo­zá­si bíró ülése „remél­he­tő­leg” kellő vissza­tar­tó erőt képez. A bíró­ság azzal az elkö­ve­tő­vel szem­ben, aki Buda­pes­ten követ­te el bűn­cse­lek­mé­nye­it, úgy ren­del­ke­zett, hogy nem hagy­hat­ja el Buda­pest köz­igaz­ga­tá­si hatá­ra­it. Az ügyész­ség fel­leb­be­zett a vég­zés ellen, amely nem járt eredménnyel.

A gya­nú­sí­tott nem hagy­ta el Buda­pest terü­le­tét, hanem a bűn­ügyi fel­ügye­let hatá­lya alatt 2025. júli­us 14-én a laká­sán foga­dott egy nőt, aki tőle 100 szem ille­gá­lis gyógy­szert sze­re­tett volna venni. Az eljá­rás ada­tai sze­rint a gya­nú­sí­tott önma­gát rend­őr­nek kiad­va, elvet­te a nő tele­fon­ját, és – más bűn­cse­lek­mé­nyek mel­lett – sze­xu­á­lis bűn­cse­lek­ményt köve­tett el vele szem­ben. A Buda­pes­ti XIV. és XVI. Kerü­le­ti Ügyész­ség indít­vá­nyoz­ta a gya­nú­sí­tott letar­tóz­ta­tá­sát. Ugyan­azon nyo­mo­zá­si bíró, aki a rab­lás miat­ti bűn­ügyi fel­ügye­le­tet elren­del­te, az ügyé­szi indít­ványt elté­rő­en érté­kel­te, eluta­sí­tot­ta azzal, hogy a bűn­cse­lek­mény meg­ala­po­zott gya­nú­ját nem lehet meg­ál­la­pí­ta­ni. A bíró­ság kifej­tet­te, hogy „jelen ügy­ben a ter­helt taga­dá­sá­val szem­ben a sér­tett tanú­val­lo­má­sa áll fenn, mint elsőd­le­ges bizo­nyí­tá­si esz­köz, annak a sér­tett­nek a tanú­val­lo­má­sa, aki saját elmon­dá­sa sze­rint is ille­gá­lis gyógy­szert kívánt vásá­rol­ni”. A sér­tett sérel­mé­re elkö­ve­tett sze­xu­á­lis bűn­cse­lek­ménnyel kap­cso­lat­ban a bíró lénye­gé­ben azt fej­tet­te ki, hogy a sér­tett nem szen­ve­dett olyan sérü­lé­se­ket, ame­lye­ket a bíró­ság meg­íté­lé­se sze­rint el kel­lett volna szen­ved­nie. Az ügyész­ség fel­leb­be­zett a dön­tés­sel szem­ben, ugyan­ak­kor – a bün­te­tő­el­já­rás sza­bá­lyai sze­rint – elkö­ve­tő 2025. júli­us 17-én szabadult.

Ilyen előz­mé­nyek után – néhány órá­val a bírói sza­ba­dí­tá­sát köve­tő­en – a jogo­sít­vánnyal nem ren­del­ke­ző gya­nú­sí­tott egy gép­jár­mű­vel bele­haj­tott egy olyan kocsi­ba, ame­lyet hiva­tá­sos pénz­ügy­őrök vezet­tek. A meg­ala­po­zott gyanú sze­rint a gya­nú­sí­tott közöl­te velük, hogy most sza­ba­dult, nincs jogo­sít­vá­nya és pénzt aján­lott a pénz­ügy­őrök­nek, hogy köte­les­sé­gü­ket meg­szeg­ve, ne tart­sák őt vissza a rend­őr­ség kiér­ke­zé­sé­ig. A nyo­mo­zó ügyész­ség a gya­nú­sí­tot­tat őri­zet­be vette, aki a kihall­ga­tá­sán négy­szem­közt sze­re­tett volna az ügyésszel beszél­ni. Az ügyész ezt meg­ta­gad­ta. Ekkor a gya­nú­sí­tott trá­gár sza­vak­kal sér­te­get­ni kezd­te az eljá­ró­kat, majd jegy­ző­könyv­be mond­ta, hogy „na, halad­jál már, mert össze­tö­röm az asz­talt, csak tud­jam meg, hol laksz, rád gyúj­tom a háza­dat”. A Fővá­ro­si Nyo­mo­zó Ügyész­ség az újabb bűn­cse­lek­mény miatt is nyo­mo­zást ren­delt el, majd a Budai Köz­pon­ti Kerü­le­ti Bíró­ság ügye­le­tes nyo­mo­zá­si bírá­ja – az ügyé­szi indít­vánnyal egye­ző­en – 2025. júli­us 20-án elren­del­te a letartóztatását.

A bíró­ság dön­té­se ellen a ter­helt és védő­je fellebbezett.