Üzemi balesetre hivatkozva 560 millió forint táppénzt igényeltek - a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség sajtóközleménye

A Csongrád-Csanád Megyei Főügyész­ség vádat emelt azzal a fér­fi­val és élet­tár­sá­val szem­ben, akik a vád sze­rint a koráb­bi 180 ezer forint helyett több, mint 90 mil­li­ós havi bér­ről kötöt­tek valót­lan szer­ző­dést, majd igé­nyel­tek bal­ese­ti táp­pénzt hét hónapra.

A vád­irat sze­rint a férfi egy sze­ge­di szék­he­lyű gaz­da­sá­gi tár­sa­ság ügy­ve­ze­té­sé­ért vál­lal­ko­zó­ként havi 180 ezer forint jöve­de­lem­ben része­sült, még élet­tár­sa a cég alkal­ma­zott­ja volt. 2018. júni­us 29-től a férfi a koráb­bi tiszt­sé­get mun­ka­vi­szony­ban látta el, míg élet­tár­sa is a cég ügy­ve­ze­tő­je lett. A férfi kap­csán a mun­kál­ta­tói jogo­kat élet­tár­sa gya­ko­rol­ta és kötött vele havi brut­tó 92 mil­lió forin­tos mun­ka­bért tar­tal­ma­zó mun­ka­szer­ző­dést. A nő ugyan­ezen tiszt­sé­get díja­zás nél­kül látta el. A szer­ző­dés alá­írá­sa után négy nap­pal, a har­ma­dik mun­ka­na­pon bekö­vet­ke­zett üzemi bal­eset­re hivat­koz­va az ille­té­kes kor­mány­hi­va­tal­tól bal­ese­ti táp­pénzt igé­nyel­tek a kere­ső­kép­te­len­ség hét hónap­já­ra folya­ma­to­san, mind­össze­sen 568 mil­lió forin­tot. Az elekt­ro­ni­kus úton benyúj­tan­dó és kitöl­ten­dő nyom­tat­vá­nyo­kon a havi mun­ka­bér össze­gét „csak” 9,2 mil­li­ó­ra tud­ták kitöl­te­ni, de mivel a prog­ram akko­ra összeg beírá­sát nem enge­dé­lyez­te, ezért egy külön nyi­lat­ko­za­tot jut­tat­tak el a köny­ve­lő­nek a havi 92 mil­lió forin­tos munkabérről.

A hatá­lyos jog­sza­bá­lyok sze­rint a mun­ka­szer­ző­dés sze­rin­ti mun­ka­bér össze­ge a bal­ese­ti táp­pénz alap­ja, mivel a férfi a bal­ese­tet meg­elő­ző­en nem ren­del­ke­zett 180 napi jövedelemmel.

A kor­mány­hi­va­tal nem álla­pí­tot­ta meg a jogo­sult­sá­got, az előt­te folya­mat­ban levő eljá­rást fel­füg­gesz­tet­te, így az álla­mi köl­tés­ég­ve­tést vagyo­ni hát­rány nem érte.

A vád­lot­tak a vád­irat sze­rint valót­lan össze­gű mun­ka­bért hatá­roz­tak meg és valót­lan okira­to­kat nyúj­tot­tak be az 568 mil­lió forint meg­szer­zé­se érde­ké­ben. A koráb­bi idő­szak­ban pár tíz­mil­li­ós éves bevé­tel­lel műkö­dő cég­nek havi szin­ten 250 mil­lió, míg éves szin­ten leg­alább három mil­li­árd forin­tos árbe­vé­telt kel­let volna rea­li­zál­nia ekko­ra nagy­sá­gú mun­ka­bér kifi­ze­té­sé­hez, amely­nek töre­dé­két sem érte el koráb­bi forgalma.

A főügyész­ség a vád­lot­ta­kat külö­nö­sen jelen­tős vagyo­ni hát­rányt okozó költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­té­nek kísér­le­té­vel és hamis magán­ok­irat fel­hasz­ná­lá­sá­nak vét­sé­gé­vel vádolja.

A vád­lot­tak bűnös­sé­gé­ről a Sze­ge­di Tör­vény­szék fog dönteni.