Főoldal » Hírek » Idős személy ingatlanának visszaszerzése érdekében indított pert a Pest Megyei Főügyészség

Egy idős, hanyat­ló men­tá­lis álla­pot­ban lévő asszony úgy adta el töre­dék áron az ingat­la­nát, hogy nem is emlé­ke­zett arra, hogy az övé volt. A Pest Megyei Főügyész­ség pert indí­tott az ügyben.

A szer­ző­dés jogi érte­lem­ben a szer­ző­dő felek aka­ra­tá­nak köl­csö­nös és egy­be­hang­zó kife­je­zé­se. A szer­ző­dé­si nyi­lat­ko­zat a felek sza­bad dön­té­sén ala­pul, vagyo­nuk­ról maguk érde­kei sze­rint ren­del­kez­het­nek. Ehhez ter­mé­sze­te­sen szel­le­mi épség­re, meg­fon­to­lá­si és dön­té­si kész­ség­re is szük­ség van. Ha ez vala­mi­lyen okból nem áll fenn – és egyéb­ként sem volt indo­kolt a szer­ző­dés -, a jog a szer­ző­dést érvény­te­len­nek tekin­ti. Az ilyen érvény­te­len szer­ző­dés, vala­mint erre tekin­tet­tel az utána kötött továb­bi szer­ző­dé­sek miatt három éven belül akkor is per indít­ha­tó, ha az új vevő, vagy későb­bi vevők jóhi­sze­mű­ek vol­tak, és mit sem tud­tak a szer­ző­dés érvénytelenségéről.

Jelen eset­ben az egyik szer­ző­dő fél - egy gyer­mek­te­len, özvegy idős asszony - közel ötven éve lakott abban a gödi ház­ban, amely az adás­vé­tel tár­gya volt. Az asszony hosszabb ideje men­tá­lis prob­lé­mák­kal küz­dött, emi­att kór­ház­ban kezel­ték. Nem volt tisz­tá­ban férje koráb­bi halá­lá­val, és azzal sem, hogy az álta­la lakott ingat­lan az ő tulaj­do­na. 2020 júli­u­sá­ban az ille­té­kes járá­si hiva­tal előtt ide­ig­le­nes gond­nok­ság alá helye­zé­se iránt eljá­rás indult, majd a későb­bi­ek­ben a bíró­ság – mivel ügyei vite­lé­hez szük­sé­ges belá­tá­si képes­sé­ge tar­tó­san tel­jes körű­en hiány­zott, álla­po­tá­ban leg­fel­jebb rom­lás volt vár­ha­tó - gond­nok­ság alá helyez­te, és pszi­chi­át­ri­ai bete­gek szo­ci­á­lis ott­ho­ná­ba került.

Ezt meg­elő­ző­en, 2020 szep­tem­be­ré­ben viszont az idős hölgy gödi házát egy férfi – aki­vel tisz­tá­zat­lan körül­mé­nyek között ismer­ke­dett meg – meg­vá­sá­rol­ta, egy­ben a szer­ző­dés­ben hol­tig tartó haszon­él­ve­ze­ti jogot ala­pí­tot­tak a nő javá­ra. A szer­ző­dés­ben 7.000. 000 forint sze­re­pelt vétel­ár­ként, azon­ban az igaz­ság­ügyi szak­ér­tői véle­mény sze­rint az ingat­lan érté­ke haszon­él­ve­ze­ti jog­gal ter­hel­ten is ennek három­szo­ro­sa, 21.200.000 forint volt. Az idős asszony későb­bi meg­hall­ga­tá­sai során nem emlé­ke­zett arra, hogy elad­ta a házát, de arra sem, hogy az ő tulaj­do­na volt.

A vevő bő egy hónap­pal később tovább is akart adni az ingat­la­non 7.300.000 forin­tért, azon­ban az új vevő tulaj­don­jo­gát már nem jegyez­tet­te be a föld­hi­va­tal­nál, hanem fel­bon­tot­ták a szer­ző­dést. A vevő két év múlva újra érté­ke­sí­tet­te az ingatlant.

Az ügy­ben nyo­mo­zás is indult. Az igaz­ság­ügyi orvos­szak­ér­tők meg­ál­la­pí­tot­ták, hogy az asszony­nál kife­je­zett szel­le­mi hanyat­lás, szi­get­sze­rű emlé­ke­zet és orga­ni­kus para­no­id zavar tüne­tei jel­lem­ző­ek. A szak­ér­tők sze­rint, ami­kor elad­ta az ingat­la­nát - igen nagy való­szí­nű­ség­gel - men­tá­lis zava­ra követ­kez­té­ben ügyei vite­lé­hez szük­sé­ges belá­tá­si képes­sé­ge tel­jes mér­ték­ben hiányzott.

A fen­ti­ek miatt a Pest Megyei Főügyész­ség köz­ér­dek­vé­del­mi jog­kö­ré­ben pert indí­tott a Buda­pest Kör­nyé­ki Tör­vény­szé­ken az asszony tulaj­don­jo­gá­nak vissza­jegy­zé­se iránt az ingatlan-nyilvántartásba.