A felmentett vádlottak bűnösségének megállapításáról egy Vas megyei fürdőben történt baleset ügyében - a Vas Megyei Főügyészség sajtóközleménye

A Vas Megyei Főügyész­ség másod­fo­kú ügyész­ség­ként sike­re­sen indít­vá­nyoz­ta az első­fo­kú íté­let meg­vál­toz­ta­tá­sát, és mind­két vád­lott bűnös­sé­gé­nek meg­ál­la­pí­tá­sát a mara­dan­dó fogya­té­kos­sá­got okozó, fog­lal­ko­zás köré­ben elkö­ve­tett gon­dat­lan veszé­lyez­te­tés vét­sé­ge miatt indult büntetőügyben.

A Sár­vá­ri Járá­si Ügyész­ség vád­ira­ta sze­rint a bal­eset 2015 júli­u­sá­ban követ­ke­zett be, ami­kor a sér­tett gyer­mek elin­dult kife­lé a vízi csúsz­dá­hoz csat­la­ko­zó érke­ző meden­cé­ből, azon­ban meg­csú­szott a lába a lép­csőn, ezért meg­ka­pasz­ko­dott a meden­ce oldal­fa­lá­nak tete­jé­be. A sér­tett egyik ujja beszo­rult a meden­ce hibá­san kivi­te­le­zett oldal­fa­lá­nak vissza­haj­ló pere­me és az oldal­fal között maradt 1,5 cm szé­les résbe, majd ami­kor a sér­tett nem tudta vissza­nyer­ni az egyen­sú­lyát és elesett, az éles perem lesza­kí­tot­ta az ujja végét.

A vád­irat sze­rint a bal­eset azért követ­ke­zett be, mert a meden­ce üzemi gyár­tá­sát, majd hely­szí­ni kivi­te­le­zé­si mun­ká­it irá­nyí­tó és fel­ügye­lő vád­lott nem gon­dos­ko­dott a rés tömí­té­sé­ről, míg az érke­ző meden­ce biz­ton­sá­gi ellen­őr­zé­sét végző vád­lott úgy minő­sí­tet­te meg­fe­le­lő­nek a meden­cét, hogy a rést nem szün­tet­ték meg, ezért a meden­ce nem felelt meg a biz­ton­sá­gi előírásoknak. 

A Sár­vá­ri Járás­bí­ró­ság első­fo­kú bíró­ság­ként mind­két vád­lot­tat fel­men­tet­te a vád alól, mert nem látta bizo­nyít­ha­tó­nak, hogy a rés nem volt kitö­mít­ve a meden­ce átadásakor.

Az íté­let ellen az ügyész fel­leb­be­zett a vád­lot­tak bűnös­sé­gé­nek meg­ál­la­pí­tá­sa érdekében.

A Szom­bat­he­lyi Tör­vény­szék másod­fo­kú bíró­ság­ként vegyész szak­ér­tőt ren­delt ki a Vas Megyei Főügyész­ség indít­vá­nyá­ra. A másod­fo­kú bíró­ság osz­tot­ta a főügyész­ség állás­pont­ját az elvég­zett bizo­nyí­tás ered­mé­nye alap­ján, és meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy a vád­lot­tak által elkö­ve­tett fog­lal­ko­zá­si sza­bály­sze­gé­sek követ­kez­té­ben a meden­ce átadá­sa úgy tör­tént meg, hogy elma­radt a rés tömí­té­se, illet­ve a hiba fel­fe­de­zé­se. A másod­fo­kú bíró­ság ezért bűnös­nek mond­ta ki mind­két vád­lot­tat és pénz­bün­te­tés­re ítél­te őket.

Az íté­let ellen a véde­lem fel­leb­be­zett fel­men­té­sért a Győri Íté­lő­táb­lá­hoz, ezért az íté­let nem jogerős.