Főoldal » Hírek » A hatvan az új negyven – az Országos Kriminológiai Intézet sajtóközleménye

Meg­je­lent a 60 éves Orszá­gos Kri­mi­no­ló­gi­ai Inté­zet tudo­má­nyos kiad­vány­so­ro­za­ta, a Kri­mi­no­ló­gi­ai Tanul­má­nyok 57. köte­te.

Idén 57. alka­lom­mal vehe­ti a kezé­be az olva­só az Orszá­gos Kri­mi­no­ló­gi­ai Inté­zet (OKRI) éven­ként meg­je­le­nő tanul­mány­kö­te­tét, a Kri­mi­no­ló­gi­ai Tanul­má­nyo­kat.  Az ötven­he­te­dik meg­je­le­nés azon­ban nem sej­te­ti azt, hogy az Inté­zet egy jeles évfor­du­lót ünne­pel, neve­ze­te­sen a 60. szü­le­tés­nap­ját, hiszen az OKRI elő­ször 1962-ben adta közre ilyen for­má­ban kuta­tó­i­nak írá­sa­it.

Ha az embe­ri élet sza­ka­sza­it néz­zük, a hat­va­nas szám meg­ha­tá­ro­zó for­du­ló­pont­nak tekint­he­tő, hiszen – a hiva­ta­los beso­ro­lás alap­ján is – ezt tekint­jük a fel­nőtt­kor végé­nek, és az idős­kor kez­de­té­nek. Egy fel­nőtt ember hat­van éves korá­ra már ren­del­ke­zik meg­fe­le­lő élet­ta­pasz­ta­lat­tal, böl­cses­ség­gel, és ebben az élet­kor­ban már van alap­ja a vissza­te­kin­tés­nek, a szám­ve­tés­nek és az elért ered­mé­nyek összeg­zé­sé­nek is. 

Nin­csen ez más­kép­pen egy inté­zet ese­té­ben sem. Az OKRI már kinő­het­te – eset­le­ges – gyer­mek­be­teg­sé­ge­it, túl van a fel­nőt­té válás nehéz­sé­ge­in – ami­kor új név­vel és új tar­ta­lom­mal kel­lett meg­je­len­nie a tár­sa­da­lom­tu­do­mány szín­pa­dán: az Orszá­gos Kri­mi­no­ló­gi­ai és Kri­mi­na­lisz­ti­kai Inté­zet­ből Kri­mi­no­ló­gi­ai Inté­zet lett – és az elmúlt évti­ze­dek­ben a maga­biz­tos érés és kiegyen­sú­lyo­zott növe­ke­dés útjá­ra lépett.

Az Inté­zet, amely Kelet-Közép Euró­pa leg­na­gyobb kri­mi­no­ló­gi­ai kuta­tó­he­lye, kez­det­től fogva a Leg­főbb Ügyész­ség tudo­má­nyos kuta­tó inté­ze­te­ként látta el szer­te­ága­zó fel­ada­ta­it. Ezt a sok­szí­nű­sé­get, sok­irá­nyú gon­dol­ko­dást és inter­disz­cip­li­ná­ris fel­fo­gást tük­rö­zi a jelen­le­gi, ünne­pi kiad­vány is, amely­nek – sze­mé­lyes hang­vé­te­lű - köszön­tő sora­it Dr. Polt Péter leg­főbb ügyész írta.

A tanul­mány­kö­tet tizen­két kivá­ló írást fog­lal magá­ban, ame­lyek közül a bűnö­zés iránt tudo­má­nyos érdek­lő­dést muta­tó olva­só ízlé­se sze­rint válo­gat­hat, hiszen az átfo­góbb, komp­le­xebb, filo­zó­fi­ai ihle­tett­sé­gű kér­dé­sek csak­úgy fel­buk­kan­nak, mint a kri­mi­na­li­tás spe­ci­á­lis, egye­di jelen­sé­ge­it tag­la­ló tanul­má­nyok.

A tanul­mány­kö­tet az Inté­zet „élet­ko­ri sajá­tos­sá­ga­i­hoz” illesz­ked­ve, egy szám­ve­tés­sel kez­dő­dik, amely­ben Dr. Kori­nek Lász­ló aka­dé­mi­kus a kri­mi­no­ló­gia tudo­má­nyá­nak lét­jo­go­sult­sá­gát fir­tat­ja. A továb­bi­ak­ban a csök­ke­nő bűn­el­kö­ve­tés oka­i­nak kér­dé­se kerül terí­ték­re, de talál­ko­zunk kimon­dot­tan jog­dog­ma­ti­kai és kri­mi­na­lisz­ti­kai tár­gyú elem­zé­sek­kel is.  Előb­bi­re kivá­ló példa „A kihí­vó közös­ség­el­le­nes­ség értel­me­zé­se a garáz­da­ság­nál” című tanul­mány,  vagy a sze­xu­á­lis erő­szak és sze­xu­á­lis kény­sze­rí­tés jog­al­kal­ma­zói gya­kor­la­tát vizs­gá­ló írás; míg a kri­mi­na­lisz­ti­kai irá­nyult­sá­got fém­jel­zi a bizo­nyí­té­kok beszer­zé­sé­nek prob­lé­ma­kö­rét a nem­zet­kö­zi együtt­mű­kö­dés kere­té­ben értel­me­ző munka, vala­mint az integ­ri­tás­teszt alap­ja­i­ról szóló érte­ke­zés is.

A kötet azon­ban nem­csak tárgy­be­li pers­pek­tí­vá­ját tekint­ve nevez­he­tő átfo­gó­nak, hanem idő­be­li hori­zont­ját ille­tő­en is. A jubi­le­u­mi gyűj­te­mény­ben talá­lunk a klasszi­kus kri­mi­no­ló­gi­ai tárgy­kör­be sorol­ha­tó elem­zé­se­ket, mint az újszü­lött sérel­mé­re elkö­ve­tett ember­ölé­sek jel­lem­ző­it fel­dol­go­zó, vagy az alko­hol­fo­gyasz­tás és a köz­le­ke­dés össze­füg­gé­se­it tag­la­ló írá­sok; de a mul­ti­disz­cip­li­ná­ris tudo­mány­te­rü­let hagyo­má­nyos kere­te­it fesze­ge­tő tanul­má­nyo­kat is. Talál­ko­zunk olyan kuta­tói kér­dés­fel­te­vés­sel, amely arra kíván­csi, hogy a ter­me­lé­si koc­ká­za­tok mennyi­ben lehet­nek vik­timi­zá­ci­ós ténye­zők; egye­bek­ben meg­je­le­nik az a – soka­kat fog­lal­koz­ta­tó – dilem­ma is, hogy egye­sek, a bűn­el­kö­ve­tés rizi­kó­fak­to­ra­i­nak meg­lé­te, eset­le­ges hal­mo­zó­dá­sa elle­né­re is, miért és hogyan képe­sek „tal­pon marad­ni”, a bűn­el­kö­ve­tő­vé válást elke­rül­ni. A prob­lé­ma­ér­zé­keny­ség kivá­ló illuszt­rá­ci­ó­ja az ember­ke­res­ke­de­lem és a kény­szer­mun­ka tárgy­kö­rét empi­ri­kus mód­szer­rel fel­tá­ró elem­zés. A kíván­csi­ság azon­ban túl­mu­tat a jelen-idejűségen is, és „vigyá­zó sze­me­it” már a jövő – koránt­sem utó­pisz­ti­kus – prob­lé­má­já­ra veti, ami­kor a szer­ző azt a jogi­lag is kiemel­ke­dő rele­van­ci­á­val bíró kér­dést érté­ke­li, hogy miként sza­bá­lyoz­ha­tó a fele­lős­ség, ha autónk „saját magát” veze­ti, vagy­is az auto­nóm gép­jár­mű­vek és a fele­lős­ség kér­dés­kö­rét elem­zi.        

Lát­ha­tó tehát, hogy a tanul­mány­kö­tet a tra­di­ci­o­ná­lis és a friss témák fel­dol­go­zá­sá­ban egy­aránt bővel­ke­dik, így bát­ran mond­hat­juk, nem kell attól tar­ta­ni, hogy egy tudo­má­nyos inté­zet hat­van éves korá­ra elfá­sul, kiég vagy meg­öreg­szik. A kötet alap­ján sok­kal inkább a – manap­ság diva­tos - szlo­gen lát­szik iga­zo­lód­ni a kri­mi­no­ló­gi­ai kuta­tás terü­le­tén is, hogy a „hat­van az új negy­ven”.

Zárás­ként Dr. Vókó György, igaz­ga­tó sza­va­i­val aján­la­nánk az olva­só szí­ves figyel­mé­be a szü­le­tés­na­pi köte­tet: „Az OKRI és a kuta­tók készen áll­nak a tár­sa­dal­mi vál­to­zá­sok köve­té­sé­re, a nehe­zen meg­fo­gal­maz­ha­tó kér­dé­sek fel­mé­ré­sé­re, meg­ol­dá­suk segí­té­sé­re…. A tudo­mány és a gya­kor­lat együt­te­se, a min­den­na­pi élet konf­lik­tu­sa­i­nak bemu­ta­tá­sa, és a meg­ol­dá­suk fel­tér­ké­pe­zé­se hatá­roz­ta meg az OKRI elmúlt évti­ze­dét, és jelö­li ki a jövő­jé­nek irá­nyát is.” 

A tanul­mány­kö­tet az aláb­bi lin­ken tekint­he­tő meg:

https://okri.hu/index.php/publikacio/kriminologiai-tanulmanyok