A Legfőbb Ügyészség észrevételei az Európai Bizottság jogállamisági jelentésére - a Legfőbb Ügyészség sajtóközleménye

Az Euró­pai Bizott­ság Magyar­or­szág­ra vonat­ko­zó 2023. évi jog­ál­la­mi­sá­gi jelen­té­se több olyan, a magyar ügyész­sé­get érin­tő pon­tat­lan­sá­got, téve­dést, fél­re­ért­he­tő meg­ál­la­pí­tást tar­tal­maz, ame­lyek helyes­bí­té­se indokolt.

A 2023. janu­ár 1. nap­já­tól beve­ze­tett kiegé­szí­tő pót­ma­gán­vá­das eljá­rás­sal össze­füg­gés­ben a jelen­tés kri­ti­ka­ként fogal­maz­za meg, hogy a fel­je­len­tés eluta­sí­tá­sát vagy az eljá­rás meg­szün­te­té­sét kifo­gá­so­ló felül­bí­rá­la­ti indít­ványt elbí­rá­ló nyo­mo­zá­si bírói dön­tés nem köte­le­ző erejű. Ezért a Bizott­ság a magyar sza­bá­lyo­zást nem tart­ja tel­je­sí­tett­nek. A jelen­tés ezen meg­ál­la­pí­tá­sa ellen­té­tes a vonat­ko­zó jog­sza­bá­lyok­kal. Amennyi­ben a bíró­ság a felül­bí­rá­la­ti indít­vánnyal egyet­ért, a nyo­mo­zás a tör­vény ere­jé­nél fogva meg­in­dul, illet­ve foly­ta­tó­dik, így az eljá­rást az ügyész­ség állás­pont­já­tól füg­get­le­nül köte­le­ző­en le kell foly­tat­ni. A nyo­mo­zá­si bíró az ügyész­sé­gi állás­pont figyel­men kívül hagyá­sá­val meg­te­remt­he­ti annak a lehe­tő­sé­gét is, hogy ismé­telt felül­bí­rá­la­ti indít­vány ese­tén bárki az ügyet vád­ló­ként az ítél­ke­ző bíró­ság elé terjeszthesse.

A bün­te­tő­el­já­rás­ról szóló tör­vény azon ren­del­ke­zé­se, amely a kiegé­szí­tő pót­ma­gán­vá­das eljá­rás sza­bá­lya­i­nak alkal­ma­zá­sát a 2022. decem­ber 31. nap­ját köve­tő­en indult eljá­rá­sok ese­té­ben teszi lehe­tő­vé, alap­jo­gi indo­kok­ra (a vissza­ha­tó hatály tilal­má­ra) vezet­he­tő vissza.

A jelen­tés koc­ká­za­ti ténye­ző­ként tesz emlí­tést arról, hogy „a veze­tő ügyé­szek befo­lyá­sol­ják az alá­ren­delt ügyé­szek mun­ká­ját, és beavat­koz­nak az egye­di ügyek­be”. Az uta­sí­tá­so­kon is ala­pu­ló  mun­ka­szer­ve­zés egy hie­rar­chi­ku­san fel­épí­tett szer­ve­zet ter­mé­sze­tes vele­já­ró­ja. A magyar sza­bá­lyo­zás rög­zí­ti, hogy a jog­el­le­nes uta­sí­tást a beosz­tott ügyész köte­les meg­ta­gad­ni, a szak­mai meg­győ­ző­dé­sé­vel ellen­té­tes uta­sí­tás ese­tén pedig fel­men­té­sét kér­he­ti az ügy inté­zé­se alól. A fele­lős­ség érvé­nye­sí­té­se érde­ké­ben min­den uta­sí­tás köte­le­ző­en fel­tün­te­ten­dő az ügyész­sé­gi iratokon.

A jelen­tés rög­zí­ti, hogy az ügyész­ség „átpo­li­ti­zált”, ezt az álta­lá­nos – és súlyo­san deho­nesz­tá­ló – meg­ál­la­pí­tást azon­ban egyet­len konk­rét ténnyel sem támasz­tot­ták alá, nem jelöl­tek meg olyan ügyet, amely­ben a magyar ügyész­ség bizo­nyít­ha­tó­an nem szak­mai ala­pon járt volna el.

Magyar­or­szág Ügyész­sé­ge jelen­leg és a jövő­ben is a vonat­ko­zó jog­sza­bá­lyok mara­dék­ta­lan betar­tá­sá­val, szak­mai meg­győ­ző­dé­se sze­rint látja el és fogja ellát­ni alkot­má­nyos feladatait.