Főoldal » Egyéb kategória » A tiltott adatszerzés bűncselekménye kapcsán a Kúria is osztja a Legfőbb Ügyészség jogi álláspontját

A Leg­főbb Ügyész­ség által kez­de­mé­nye­zett felül­vizs­gá­la­ti eljá­rás ered­mé­nye­ként a Kúria - az ügyész­ség állás­pont­já­val egye­ző­en - meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy a jelen­leg hatá­lyos sza­bá­lyo­zás sze­rint a til­tott adat­szer­zés bűn­cse­lek­mé­nyét csak olyan helyen lehet elkö­vet­ni, ami a magán­lak­sér­tés bűn­cse­lek­mény kap­csán kiala­kult jog­gya­kor­lat sze­rint meg­fe­lel a „más laká­sa, egyéb helyi­sé­ge vagy az azok­hoz tar­to­zó beke­rí­tett hely” fogal­má­nak. A Leg­főbb Ügyész­ség vál­to­zat­lan állás­pont­ja sze­rint indo­kolt lenne kibő­ví­te­ni az elkö­ve­tés helyé­nek bővebb meg­ha­tá­ro­zá­sá­val a bűn­cse­lek­ménnyel fenye­ge­tett maga­tar­tá­sok körét. A Leg­főbb Ügyész­ség ezen jogi állás­pont­ja kap­csán már 2006. októ­be­ré­ben, majd 2017. feb­ru­ár­já­ban jog­al­ko­tá­si kez­de­mé­nye­zés­sel élt.

A Leg­főbb Ügyész­ség – a Fővá­ro­si Főügyész­ség által az un. MTVA-s meg­fi­gye­lé­si ügy­ben hozott rész­meg­szün­te­tő hatá­ro­zat kap­csán –  2017. feb­ru­ár­já­ban hiva­tal­ból eljár­va meg­vizs­gál­ta a Btk. 422.§-ának (1) bekez­dé­sé­ben sza­bá­lyo­zott til­tott adat­szer­zés bűn­cse­lek­mé­nye sza­bá­lyo­zá­sát.

A Leg­főbb Ügyész­ség arra a követ­kez­te­tés­re jutott, hogy a Bün­te­tő tör­vény­könyv til­tott adat­szer­zés­re vonat­ko­zó tény­ál­lá­sa kap­csán jelen­leg olyan sza­bá­lyo­zat­lan kér­dés van, amely miatt 2017. feb­ru­ár 15-én az Igaz­ság­ügyi Minisz­té­ri­um felé jog­al­ko­tá­si kez­de­mé­nye­zés­sel élt.

 A Bün­te­tő Tör­vény­könyv­ről szóló 2012. évi C. tör­vény 422. §-ának (1) bekez­dé­se sze­rint, aki sze­mé­lyes adat, magán­ti­tok, gaz­da­sá­gi titok vagy üzle­ti titok jogo­su­lat­lan meg­is­me­ré­se cél­já­ból a) más laká­sát, egyéb helyi­sé­gét vagy az azok­hoz tar­to­zó beke­rí­tett helyet titok­ban átku­tat­ja, b) más laká­sá­ban, egyéb helyi­sé­gé­ben vagy az azok­hoz tar­to­zó beke­rí­tett helyen tör­tén­te­ket tech­ni­kai esz­köz alkal­ma­zá­sá­val meg­fi­gyel vagy rög­zí­ti, bűn­tett miatt három évig ter­je­dő sza­bad­ság­vesz­tés­sel bün­te­ten­dő.

A Leg­főbb Ügyész­ség állás­pont­ja sze­rint a til­tott adat­szer­zés bűn­cse­lek­ményt csak olyan helyen lehet elkö­vet­ni, ami a magán­lak­sér­tés bűn­cse­lek­mény kap­csán kiala­kult jog­gya­kor­lat sze­rint meg­fe­lel „a más laká­sa, egyéb helyi­sé­ge vagy az azok­hoz tar­to­zó beke­rí­tett hely” fogal­má­nak.

Így viszont nem felel meg a tör­vé­nyi tény­ál­lás­nak az a maga­tar­tás, ami­kor mun­ka­he­lyi iro­dá­ban vagy egyéb helyi­ség­ben figyel meg vala­ki máso­kat vagy rög­zí­ti az ott tör­tén­te­ket, pedig indo­kolt lenne az elkö­ve­tés helyé­nek bővebb mag­ha­tá­ro­zá­sá­val kibő­ví­te­ni a bűn­cse­lek­ménnyel fenye­ge­tett maga­tar­tá­sok körét.

A koráb­bi Btk sze­rin­ti magán­ti­tok jogo­su­lat­lan meg­is­me­ré­se bűn­cse­lek­mé­nyé­nek sza­bá­lyo­zá­sa kap­csán a Leg­főbb Ügyész­ség – ész­lel­ve a már akkor fenn­ál­ló jog­al­ko­tá­si prob­lé­mát – 2006. októ­ber 27-én az Igaz­ság­ügyi Minisz­té­ri­um felé  hason­ló tar­tal­mú jog­al­ko­tá­si kez­de­mé­nye­zés­sel élt.

A koráb­bi Btk sze­rin­ti magán­ti­tok jogo­su­lat­lan meg­is­me­ré­se bűn­cse­lek­mé­nyé­nek sza­bá­lyo­zá­sa után, az új Btk-ban azt váltó til­tott adat­szer­zés tény­ál­lá­sa csak a jogo­su­lat­la­nul meg­sze­rez­he­tő titok­kört bőví­tet­te, az elkö­ve­té­si maga­tar­tá­so­kat, illet­ve elkö­ve­té­si tár­gya­kat viszont nem szé­le­sí­tet­te. Így a til­tott adat­szer­zést  – hason­ló­an a magán­ti­tok jogo­su­lat­lan meg­is­me­ré­sé­hez – vál­to­zat­la­nul csak magán­la­kás­ban lehet elkö­vet­ni.

 A Leg­főbb Ügyész­ség állás­pont­ja sze­rint az elkö­ve­tés helyé­nek tágabb meg­ha­tá­ro­zá­sá­val válna lehe­tő­vé – az ere­de­ti jog­al­ko­tói szán­dék­nak is meg­fe­le­lő­en – vala­mennyi e körbe tar­to­zó tár­sa­da­lom­ra veszé­lyes maga­tar­tás bün­te­tő­jo­gi üldö­zé­se.

A til­tott adat­szer­zés jelen­leg hatá­lyos sza­bá­lyo­zá­sa miatt, a Leg­főbb Ügyész­ség egy­ide­jű­leg a Kúri­á­nál a Zala­eger­sze­gi Járás­bí­ró­ság 2015. decem­ber 15-én jog­erő­re emel­ke­dett vég­zé­se ellen a ter­helt javá­ra felül­vizs­gá­la­ti indít­ványt nyúj­tott be.

A Leg­főbb Ügyész­ség által kez­de­mé­nye­zett felül­vizs­gá­la­ti eljá­rás ered­mé­nye­ként a Kúria - az ügyész­ség állás­pont­já­val egye­ző­en - a 2017. május 23-án meg­ho­zott fel­men­tő íté­le­té­ben meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy a jelen­leg hatá­lyos sza­bá­lyo­zás sze­rint a til­tott adat­szer­zés bűn­cse­lek­mé­nyét csak olyan helyen lehet elkö­vet­ni, ami a magán­lak­sér­tés bűn­cse­lek­mény kap­csán kiala­kult jog­gya­kor­lat sze­rint meg­fe­lel a „más laká­sa, egyéb helyi­sé­ge vagy az azok­hoz tar­to­zó beke­rí­tett hely” fogal­má­nak.