Főoldal » Archív » Az asszony gondatlansága miatt halt meg az apósa

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyész­ség gon­dat­lan­ság­ból elkö­ve­tett ember­ölés vét­sé­ge miatt emelt vádat azzal a 43 éves lábat­la­ni nővel szem­ben, aki nem gon­dos­ko­dott az apósa fel­ügye­le­té­ről,  így a sér­tett télen elesett az udva­ron, és élet­ve­szé­lyes fagyá­si sérü­lé­sek követ­kez­té­ben meghalt.

Az asszony, az élet­tár­sa, vala­mint az élet­tár­sa apja Lábat­la­non, egy csa­lá­di ház­ban éltek.

A 81 éves idős férfi önma­gát nem volt képes ellát­ni, men­tá­lis és meg­rom­lott egész­sé­gi álla­po­ta miatt állan­dó ápo­lás­ra és fel­ügye­let­re szo­rult. Az élet­tár­sak ennek elle­né­re az idős férfi gond­nok­ság alá helye­zé­se, illet­ve idő­sek ott­ho­ná­ban tör­té­nő elhe­lye­zé­se iránt nem intéz­ked­tek, a sér­tett fel­ügye­le­tét közö­sen lát­ták el. 2016. janu­ár ele­jén, egy havas téli napon az idős férfi hiá­nyos ruhá­zat­ban kiment a ház­ból és a lép­csőn elesett, amit az asszony ész­re­vett, majd a sér­tet­tet vissza­vit­te a szobába.

2016. janu­ár 26. nap­ján az asszony reg­gel ért haza a mun­ká­ból, ekkor az élet­tár­sa már dol­go­zott, míg a sér­tett ébren volt. A reg­ge­lit köve­tő­en az elkö­ve­tő alud­ni ment, azon­ban az apó­sá­nak a fel­ügye­le­té­ről nem gon­dos­ko­dott, az ingat­lan ajta­ját nem zárta be, illet­ve egyéb módon sem aka­dá­lyoz­ta meg, hogy a sér­tett a házat elhagy­has­sa, annak elle­né­re, hogy ilyen már előfordult.

Az idős férfi a dél­előt­ti órák­ban – amíg az asszony aludt –, a ház­ból egy puló­ver­ben kiment, elesett, és vissza­men­ni már nem tudott. A hőmér­sék­let ekkor -0,1 C-fok volt, ezért a sér­tett a test­fel­szín 30%-át érin­tő fagyá­si sérü­lést, szö­vet­el­ha­lást szen­ve­dett el. A sér­tett­re dél­után a mun­ká­ból haza­ér­ke­ző fia talált rá a hátsó kert­ben, a hóban fekve, erő­sen kihűlt álla­pot­ban. A férfi érte­sí­tet­te a men­tő­ket, akik a sér­tet­tet kór­ház­ba szál­lí­tot­ták, ahol ő pár nap­pal később elhunyt.

Az asszony által elkö­ve­tett bűn­cse­lek­mény egy évtől öt évig ter­je­dő sza­bad­ság­vesz­tés­sel bün­te­ten­dő, a bün­te­tő­jo­gi fele­lős­ség­ről a Tata­bá­nyai Tör­vény­szék dönt.