A törvényszék a hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt letartóztatott pénzügyőr főhadnagyot  négy év szabadságvesztés ítélte, és a közügyektől is négy év tartamban eltiltotta. A korrupciós bűncselekményben bűnsegéd elkövető társát pedig végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönnel sújtotta.

Az ítéleti tényállás szerint a bűnügyi nyomozási feladattal is megbízott pénzügyőrtiszt úgy döntött, hogy egy ilyen eljárása során szerzett lényeges bűnügyi információt áruba bocsát. Bűntársa közreműködésével késedelem nélkül kapcsolatot teremtett a célszeméllyel.  Valótlanul azt állította, hogy az illetővel szemben megindult egy büntetőeljárás. Vállalta, hogy  a hivatali minőségében tudomására jutott bűnügyi információk kiszivárogtatásával, átadásával  segítséget nyújt neki abban, hogy az ellene indult büntetőeljárás során a legkisebb érdeksérelmet szenvedje el. A jogellenes segítségnyújtásért közvetítője útján ötmillió forintot kért. Próbálkozása nem járt sikerrel, mert az érintett személy a  korrupciós ajánlat elől elzárkózott. Vele szemben egyébként a Nemzeti Adó-és Vámhivatal valójában büntetőeljárást nem indított, így a pénzügyőrtiszt a bűntársa közvetítésével csalárd módon  hamis információt kínálva kísérelt meg pénzhez jutni.

A nyomozó ügyészség a nem jogerős ítélet elleni fellebbezésében a volt nyomozótiszt szabadságvesztés büntetésének és mellékbüntetésének jelentős súlyosítását indítványozta. A vádlott és védője ugyanakkor felmentésért fellebbezett.

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a vádhatóság jogorvoslatával egyetértésben, a büntetés mértékét sérelmezve fordult indítványával az ítélőtáblához.

A törvényszék álláspontja szerint „bűncselekményt elkövető hivatalos személlyel szemben a törvény szigorának alkalmazása minden esetben indokolt”.

Jelen büntetőügyben azonban a bíróság indokolása e megállapítással ellentétes rendelkezést tartalmaz. A törvény szigorának következetes alkalmazása esetén a szabadságvesztés büntetés középmértékétől való eltérésnek törvényes indoka nincs. Különösen nagy nyomatékkal kell értékelni a hivatali korrupciós jelenségek elszaporodottságát. Magyarországon egyes határmenti megyékben az utóbbi években számos üzletszerűen és szervezetten elkövetett hivatali korrupciós bűncselekmény történt. Ez a jelenség rendkívül veszélyes a társadalomra, hiszen az emberek törvény előtti egyenlőségének alapelvét sérti, emellett a közbizalmat is súlyosan csorbítja.

A fellebbezések alapján a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla dönt.

Hozzászólások lezárva.