Csalással szerezte meg egy időskorú férfi ingatlanát - vádat emelt az ügyészség

A 30 éves nő a vád sze­rint azért fér­kő­zött a már hanyat­ló egész­sé­gi álla­pot­ban lévő, 92 éves férfi bizal­má­ba, hogy csa­lás­sal sze­rez­ze meg a pén­zét és az ingat­la­nát. Az ille­té­kes ügyész­ség a sér­tett érde­kei védel­mé­ben meg­tet­te az ingat­lan­nal kap­cso­lat­ban szük­sé­ges intézkedéseket. 

A vád­irat sze­rint a vád­lott 2016 tava­szán ismer­ke­dett meg az akkor 92 éves, idős­ko­ri demen­ci­á­ban szen­ve­dő sér­tet­tel. A nő ennek során meg­tud­ta, hogy a sér­tett egye­dül él egy XX. kerü­le­ti – osz­tott tulaj­do­ni hánya­dú – ingat­lan­ban, továb­bá az is, hogy havon­ta rend­sze­re­sen öreg­sé­gi nyug­el­lá­tás­ban részesül.

A vád sze­rint a nő elha­tá­roz­ta, hogy az idős­ko­ri beteg­ség­ben szen­ve­dő, kiszol­gál­ta­tott hely­zet­ben lévő férfi befo­lyá­sol­ha­tó­sá­gát kihasz­nál­va, meg­szer­zi tőle a fenti ingat­la­non lévő tulaj­do­ni hánya­dát, vala­mint a lehe­tő leg­több pénzét.

A vád­lott ennek érde­ké­ben a sér­tett bizal­má­ba fér­kő­zött, és a csa­lás szán­dé­ká­val elhi­tet­te vele, hogy ő csak a javát akar­ja, és min­den, amit tesz, az ő érde­ké­ben történik.

Ilyen előz­mé­nyek után, 2016. ápri­lis 13-án a vád­lott a sér­tet­tet elvit­te egy ügy­véd­hez, aki­nek a sér­tet­tet valót­la­nul az élet­tár­sa­ként mutat­ta be, aki­ről hosszú ideje saját maga gon­dos­ko­dik. A meg­té­vesz­tés révén, aján­dé­ko­zá­si szer­ző­dés­sel végül meg­sze­rez­te az idős­ko­rú sér­tett XX. kerü­le­ti ingat­la­non lévő tulaj­do­ni hányadát.

Az aján­dé­ko­zá­si szer­ző­dés meg­kö­té­sét köve­tő­en a vád­lott és népes rokon­sá­ga egy­ből meg­kezd­te az ingat­lan bir­tok­ba véte­lét. Az osz­tott tulaj­do­ni hánya­dú ingat­lan másik tulaj­do­no­sa ész­lel­te, hogy ide­gen sze­mé­lyek kíván­nak beköl­töz­ni a sér­tett­hez - aki kér­dé­sé­re még a nevü­ket sem tudta neki meg­mon­da­ni -, és emi­att több inci­dens is volt a felek között.

Az idős­ko­rú sér­tett egész­sé­gi álla­po­ta idő­köz­ben még rosszabb­ra for­dult, ezért 2016 júni­u­sá­ban kór­ház­ba szál­lí­tot­ták, majd gond­nok­ság alá helyez­ték. A sér­tett 2018 már­ci­u­sá­ban elhunyt.

Az ingat­lan csa­lárd módon tör­té­nő meg­szer­zé­sén túl­me­nő­en, a vád­lott még koráb­ban - 2016. április-június között - arra is rávet­te a sér­tet­tet, hogy több külön­bö­ző alka­lom­mal, egy XX. kerü­le­ti bank­fi­ók­ban össze­sen 290.000 forint össze­get vegyen fel a bank­szám­lá­já­ról - amely­re a nyug­dí­ja érke­zett -, mely össze­ge­ket ezután átad­ta a vádlottnak.

A vád­lott mind­össze­sen mint­egy 9.000.000 forint össze­gű kárt oko­zott az idős­ko­rú sértettnek.

Az eljá­rás során az ügy­ben ille­té­kes Buda­pes­ti XX., XXI. és XXIII. Kerü­le­ti Ügyész­ség a sér­tett érde­kei védel­mé­ben, vala­mint az ingat­lan tovább érté­ke­sí­té­sé­nek meg­aka­dá­lyo­zá­sa cél­já­ból több intéz­ke­dést tett. Indít­vá­nyoz­ta, hogy a bíró­ság vég­zés­sel ren­del­kez­zen a bün­te­tő­el­já­rás meg­in­du­lá­sa tényé­nek ingat­lannyil­ván­tar­tás­ban tör­té­nő fel­jegy­zé­sé­ről, vala­mint indít­vá­nyoz­ta a vád­lott ingó-és ingat­lan vagyo­ná­ra irá­nyu­ló zár alá vételt is, amit a bíró­ság szin­tén elrendelt.

Az aján­dé­ko­zá­si szer­ző­dés érvény­te­len­sé­gé­nek meg­ál­la­pí­tá­sa érde­ké­ben pedig még a sér­tett ide­ig­le­nes gond­no­ka indí­tott a pert 2016 szeptemberében.

A kerü­le­ti ügyész­ség a vád­lot­tal szem­ben jelen­tős kárt okozó, üzlet­sze­rű­en és foly­ta­tó­la­go­san elkö­ve­tett csa­lás bűn­tet­te, és közokirat-hamisítás bűn­tet­te miatt nyúj­tott be vád­ira­tot, és vég­re­haj­tan­dó sza­bad­ság­vesz­tés kisza­bá­sá­ra tett indítványt.