Dr. Polt Péter legfőbb ügyész beszámolt az ügyészség 2016. évi munkájáról a Parlamentben (MTI hír + fotók)

A bűn­cse­lek­mé­nyek szá­má­nak továb­bi csök­ke­né­sé­ről szá­molt be Polt Péter leg­főbb ügyész a par­la­ment előtt. Bár a regiszt­rált bűn­cse­lek­mé­nyek száma 3,8 szá­za­lé­kos emel­ke­dést muta­tott 2016-ban, ami­kor meg­ha­lad­ta a 290 ezret, ez egy húsz­ezer rész­cse­lek­mény­ből álló Zala megyei csa­lás­so­ro­zat eredménye. 
    Tavaly a koráb­bi­nál keve­sebb, 100 ezer regiszt­rált bűn­el­kö­ve­tőt tar­tot­tak nyil­ván - foly­tat­ta. Közöl­te azt is: 122 ezer ügy­nél vizs­gál­ták 2016-ban, hogy alkalmasak-e a vád­eme­lés­re, és az ügy­szám több mint felé­ben ezt meg is tet­ték, míg 11 szá­za­lé­ká­ban a nyo­mo­zás meg­szün­te­té­sé­ről dön­töt­tek, 8 szá­za­lé­ká­ban annak elha­lasz­tá­sá­ról, 3,6 szá­za­lé­ká­ban köz­ve­tí­tői eljárásról. 
    Több mint 28 ezer ügy­ben az ügyész a hagyo­má­nyos vád­ira­tot nyúj­tot­ta be, 15 ezer ügy­ben gyor­sí­tott mód­szert alkal­ma­zott, továb­bi 18 ezer­ben a tár­gya­lás mel­lő­zé­sé­re tett indítványt. 
    Az idő­sze­rű­ség­re vonat­ko­zó­an jó ered­mény­ként érté­kel­te a leg­főbb ügyész, hogy az ügyek 84 szá­za­lé­ká­ban az ügy­in­té­zés 30 napon belü­li befe­je­ző­dött, a 90 napot pedig mind­össze öt ügy­ben lép­ték túl.
    Polt Péter sze­rint nagy jelen­tő­sé­ge volt a cél­vizs­gá­la­tok­nak is, ezek közül a kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek­re vonat­ko­zó­kat emel­te ki. 
    A leg­főbb ügyész javu­ló vád­ered­mé­nyes­ség­ről szá­molt be, az érték tavaly 97,5 szá­za­lé­kos volt - mondta. 
    Fon­tos vál­to­zás­nak ítél­te, hogy míg koráb­ban emel­ke­dett a hatá­lyon kívül helye­zés a másod­fo­kú eljá­rá­sok­ban, tavaly azon­ban ezen ese­tek száma 20 szá­za­lé­kos csök­ke­nést mutatott. 
    Mér­sé­kel­ten növe­ke­dett az első­fo­kú ügy­dön­tő hatá­ro­za­tok elle­ni fel­leb­be­zé­se­ik száma. Közöl­te azt is: a bün­te­té­sek kisza­bá­sá­val kap­cso­lat­ban nem vol­tak elé­ge­det­tek, azok összes­sé­gé­ben eny­hé­nek tekint­he­tők - álla­pí­tot­ta meg. 
    A bűnö­sen szer­zett vagyon elvo­ná­sá­ra szol­gá­ló vagyon­el­kob­zást az egyik leg­fon­to­sabb intéz­mény­nek nevez­te, amely továb­bi bűn­cse­lek­mé­nye­ket előz­het meg. 
    2016-ban az ügyé­szek több mint ötezer kere­se­tet nyúj­tot­tak be, leg­több eset­ben civi­lek ellen, a tevé­keny­sé­gü­ket beszün­te­tő eljá­rá­so­kat kez­de­mé­nyez­tek. Emel­lett a környezet- és ter­mé­szet­vé­de­lem érde­ké­ben, vala­mint az álta­lá­nos szer­ző­dé­si fel­té­te­lek tisz­tes­ség­te­len volta miatt is szá­mos eljá­rást indí­tot­tak. A büntetés-végrehajtás tör­vé­nyes­sé­gi fel­ügye­le­te, a jog­vé­de­lem ellá­tá­sá­ban növek­vő számú fel­adat­ról szá­molt be. 
    Közöl­te azt is: tavaly tevé­ke­nyen részt vet­tek az igaz­ság­ügyi tárca fon­tos kodi­fi­ká­ci­ós fel­ada­ta­i­ban. Ország­gyű­lé­si kép­vi­se­lők szá­má­ra 77 írás­be­li, 3 szó­be­li választ igény­lő, vala­mint 13 azon­nal kér­dés­re válaszoltak. 
    Inten­zív­nek nevez­te az ügyész­ség nem­zet­kö­zi kap­cso­la­ta­it, gaz­dál­ko­dá­sát pedig sta­bil­nak ítél­te, de beszá­molt arról is: foly­tat­ják a koráb­ban meg­kez­dett inf­ra­struk­tu­rá­lis fej­lesz­té­se­ket. (for­rás: MTI)

fotók: MTI