Főoldal » Hírek » Dr. Polt Péter legfőbb ügyész videóüzenete az ügyészség 2019. évi tevékenységéről

Idén rend­ha­gyó módon – az írás­ban benyúj­tott ország­gyű­lé­si beszá­mo­ló­val egy­ide­jű­leg – a leg­főbb ügyész a kol­lé­gái felé vide­ó­üze­net­ben szá­molt be az ügyész­ség tava­lyi tevé­keny­sé­gé­ről.

A kap­cso­ló­dó videó anyag letölt­he­tő innen.

Dr. Polt Péter hang­sú­lyoz­ta, hogy az ügyész­ség a tör­vé­nyek iránt elkö­te­le­zet­ten, magas szín­vo­na­lon dol­goz­va ért el elis­me­rés­re méltó ered­mé­nye­ket 2019-ben.

 A leg­főbb ügyész a vide­ó­üze­net­ben kiemel­te, hogy a 2019-es év volt az első tel­jes év, ami­kor a 2018. júli­us 1-jén hatály­ba lépett új bün­te­tő­el­já­rá­si tör­vényt (új Be.) alkal­maz­ta az ügyész­ség. Az eljá­rá­sok idő­sze­rű befe­je­zé­se, a „hagyo­má­nyos” vád­eme­lés­től elte­re­lő, illet­ve a sér­tet­ti jóvá­té­telt ered­mé­nye­ző intéz­mé­nyek alkal­ma­zá­sa az új Be. leg­főbb cél­ki­tű­zé­sei közé tar­toz­tak. Az ügyész­ség tevé­keny­sé­ge meg­fe­lelt az új eljá­rá­si kör­nye­zet­nek, vala­mint a tör­vé­nyes műkö­dés elvá­rá­sa­i­nak.

Dr. Polt Péter leg­fon­to­sabb szer­ve­ze­ti vál­to­zás­ként 2019. feb­ru­ár 1-jével kez­dő­dő­en az ügyész­sé­gi nyo­mo­zás egy­sé­ges struk­tú­rá­ba ren­de­ző­dé­sét emlí­tet­te. A kizá­ró­la­gos ügyész­sé­gi hatás­kör­be tar­to­zó bűn­cse­lek­mé­nyek nyo­mo­zá­sát átvet­te a Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főügyész­ség, és az alá­ren­delt­sé­gé­ben műkö­dő járá­si szin­tű regi­o­ná­lis nyo­mo­zó ügyész­sé­gek, egy­ben a fővá­ros­ra kiter­je­dő ille­té­kes­ség­gel lét­re­jött a Fővá­ro­si Nyo­mo­zó Ügyész­ség. A Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főügyész­ség kiemel­ten fog­lal­ko­zott a kor­rup­ció elle­ni küz­de­lem­mel. A hiva­ta­li kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek miatt ikta­tott eljá­rá­sok száma egyen­le­te­sen növe­ke­dett annak elle­né­re, hogy az összes regiszt­rált kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mény száma csök­kent.

Bár a regiszt­rált összbűncselekmény-szám a koráb­bi évek ten­den­ci­á­ját követ­ve csök­kent, ennek elle­né­re jelen­tő­sen növe­ke­dett az ügyész­sé­gi ügy­irat­for­ga­lom, mivel az új bün­te­tő­el­já­rá­si tör­vénnyel beve­ze­tett jog­in­téz­mé­nyek szá­mos plusz­fel­ada­tot rót­tak az ügyé­szek­re.

A leg­főbb ügyész azt is meg­em­lí­tet­te, hogy tavaly jelen­tő­sen csök­kent az ügyész­sé­gi hatá­ro­za­tok elle­ni pana­szok száma.

 A vide­ó­üze­net­ben szó esett arról, hogy az ügyész­ség a múlt évben is kiemelt figyel­met for­dí­tott az eljá­rá­sok gyors és haté­kony befe­je­zé­sé­re, hiszen a vád­eme­lé­sek 73,3 %-ában eljá­rást gyor­sí­tó intéz­ke­dé­sek­kel – bün­te­tő­vég­zés meg­ho­za­ta­lá­ra irá­nyu­ló eljá­rás és bíró­ság elé állí­tás – sike­rült lezár­ni az ügye­ket. Ez az arány az előző évek­ben elért jelen­tős ered­mé­nye­ket is meg­ha­lad­ta. A leg­főbb ügyész külön kiemel­te a bün­te­tő­vég­zé­sek szá­má­nak jelen­tős emel­ke­dé­sét, amellyel ugyan­csak csök­ken­tet­tük a bíró­sá­gok leter­helt­sé­gét.

A leg­főbb ügyész arra is kitért, hogy a beis­me­ré­sen ala­pu­ló ter­hel­ti együtt­mű­kö­dés meg­ha­tá­roz­hat­ja a vád­eme­lés for­má­ját, illet­ve a vád­irat tar­tal­mát. Az ügyé­szek tavaly 91 ügy­ben emel­tek vádat nyo­mo­zás során lét­re­jött egyez­ség alap­ján, továb­bá 3984 eset­ben tet­tek indít­ványt a vád­irat­ban az alkal­ma­zan­dó jog­hát­rány mér­té­ké­re, ha a ter­helt az elő­ké­szí­tő ülé­sen beis­me­ri tet­tét, és lemond a tár­gya­lás­hoz való jogá­ról.

Az elő­ké­szí­tő ülé­sen – a haté­kony ügyé­szi tár­gya­lá­si jelen­lét­nek köszön­he­tő­en – a bűn­cse­lek­mény elkö­ve­té­sét beis­me­rő vád­lot­tak 88 %-ának ese­té­ben már első fokon jog­erős marasz­ta­ló íté­let szü­le­tett.

A leg­főbb ügyész meg­em­lí­tet­te, hogy ese­ten­ként tovább­ra is érzé­kel­he­tő volt, hogy az ítél­ke­zé­si gya­kor­lat enyhe, ezért az ügyé­szek súlyos­bí­tás­ra irá­nyu­ló fel­leb­be­zés­sel igye­kez­tek a tör­vé­nyi köve­tel­mé­nyek­nek érvényt sze­rez­ni. Ezek­nek a fel­leb­be­zé­sek­nek az ered­mé­nyes­sé­ge 2019-ben 53,6 %-ra nőtt.

Az ügyész­ség 98,3 %-os vád­ered­mé­nyes­sé­ge az utób­bi tíz év leg­ma­ga­sabb érté­ke.

Dr. Polt Péter a leg­főbb ügyészt meg­il­le­tő egyes jogo­sít­vá­nyok gya­kor­lá­sa köré­ből a tör­vé­nyes­ség érde­ké­ben beje­len­tett jog­or­vos­la­tok­ra is kiért. Erre tavaly 18 eset­ben került sor – köz­tük az un. Hab­le­ány ügy­ben, és a Kúria a leg­több eset­ben (13) osz­tot­ta az érve­in­ket.

A köz­ér­dek­vé­del­mi szak­te­rü­let ese­té­ben a leg­főbb ügyész kiemel­te, hogy 2019-ben az ügyész­ség – a fogyasz­tói érde­kek védel­mé­ben – leg­több­ször az ingat­lan­köz­ve­tí­tés­sel fog­lal­ko­zó vál­lal­ko­zá­sok­kal szem­ben élt per­in­dí­tás­sal, de uta­zás­szer­ve­zé­si, hasz­nált­au­tó keres­ke­del­mi, ingat­lan­ér­té­ke­sí­té­si tevé­keny­sé­get végző cég­gel, továb­bá légi­tár­sa­ság­gal szem­ben is hason­ló­an lépett fel.

Az ügyész­ség tör­vé­nyes­sé­gi kont­rollt gya­ko­rolt a sza­bály­sér­té­si és a köz­igaz­ga­tá­si ható­sá­gok hatá­ro­za­tai felett, továb­bá gyer­mek­vé­del­mi intéz­mé­nyek­ben és lakás­ott­ho­nok­ban is foly­ta­tott vizs­gá­la­tot. Az ügyész a gyer­me­kek veszé­lyez­te­tett­sé­ge, vala­mint a hoz­zá­tar­to­zók közöt­ti erő­szak veszé­lye miat­ti fel­ada­ta­it is mara­dék­ta­la­nul tel­je­sí­tet­te.

Az elmúlt évben gya­ra­pod­tak a büntetés-végrehajtási tör­vé­nyes­sé­gi fel­ügye­le­ti fel­ada­tok, emel­ke­dett az ügyé­szek­hez érke­zett pana­szok, kérel­mek, beje­len­té­sek, továb­bá az ügyé­szi vizs­gá­la­tok száma.

A leg­főbb ügyész a nem­zet­kö­zi tevé­keny­ség kap­csán kitért arra, hogy az ügyészség tavaly is kiemelt figyel­met for­dí­tott a szom­szé­dos orszá­gok­kal és az euró­pai uniós tag­ál­la­mok­kal való kap­cso­la­tok továb­bi fej­lesz­té­sé­re.

Dr. Polt Péter külön kiemel­te a magyar ügyész­ség és az Euró­pai Csa­lás Elle­ni Hiva­tal, azaz az OLAF együtt­mű­kö­dé­sét. Az OLAF köz­igaz­ga­tá­si vizs­gá­la­to­kat foly­tat az Euró­pai Unió költ­ség­ve­té­sé­ből szár­ma­zó pénz­esz­kö­zök sza­bály­sze­rű fel­hasz­ná­lá­sá­ról, mely­nek ered­mé­nye­kép­pen aján­lás­sal for­dul­hat a tag­ál­la­mok igaz­ság­ügyi ható­sá­ga­i­hoz. Az OLAF tavaly 3 igaz­ság­ügyi aján­lást kül­dött, eze­ket már folya­mat­ban lévő nyo­mo­zá­sok­ban érté­kel­ték a ható­sá­gok. A magyar ügyész­ség 2015 és 2019 között az uniós átla­got (39 %) lénye­ge­sen meg­ha­la­dó mér­ték­ben, az OLAF által kez­de­mé­nye­zett ügyek 47 %- ában emelt vádat.

Az EUROJUST-nak, a hágai Euró­pai Unió Bün­te­tő Igaz­ság­ügyi Együtt­mű­kö­dé­si Ügy­nök­sé­gé­nek magyar nem­ze­ti szek­ci­ó­ja tavaly – a tag­ál­la­mi ará­nyo­kat meg­ha­la­dó­an – össze­sen 386 ügy­ben járt el, ame­lyek közül 250 hazai, 136 kül­föl­di kez­de­mé­nye­zé­sű ügy.

A leg­főbb ügyész elmond­ta, hogy szá­munk­ra fon­tos tény, misze­rint a mun­kánk­ra tény­le­ges rálá­tás­sal bíró két uniós szer­ve­zet nagy­ra érté­ke­li és ered­mé­nyes­nek minő­sí­ti a magyar ügyész­ség bűnö­zés elle­ni küz­del­mét.